|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Lassan egyik kezemmel átfogtam derekát,
Haboztam, hogy túl közel hozom magamhoz.
Túlságosan meztelen, amilyen volt,
De találkozva csípőivel, amit szári fedett,
Egy simogatásban leengedtem kezeimet
Ívelt háta mentén és combjáig a felső részét kitakartam,
Még mindig remegtem ettől a szentségtöréstől, zavartan,
Térdeltem a félig meztelen test előtt,
Amely számomra minden szépséget felülmúlt szemeim előtt,
Most részt vett a csodában és előrenyomult,
Ő maga a vállamhoz láncolta a karját és könyörgött:még ne most,
Szemembe nézett, az ágyra nézett,
Kis halk léptekkel az ágyhoz közeledett,
Egész teste más ritmust vett fel ebben az előrelépésben, nem játszott
A karomba akartam venni, de ellenállt, késtetve haladásomat,
Egyedül ment és megcsókolta a párnámat.
Csak egy pillanatra láttam,
Amint élő bronzként feküdt a fehér lepedőn,
Összerezzent, zihálva engem szólított...
A következő pillanatban becsuktam az ablaknak fa redőnyét,
És a szobánkban olvadni kezdett a sötétség.
Éreztem, hogy magam mellett van,
Összehúzódott, mintha el akarna bújni, magáról megfeledkezni,
Ez már nem testi szomjúság volt, hanem irántam való szomjúság.
Szeretett volna belém hatolni, ahogy a lelke is, érezzem, hogy ezt diktálta a vágy,
Végül is már nem emlékszem jól,
Mert megismertem anélkül hogy tudtam volna...
Ő volt az egyik áldozatom múltja.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. március 23. vasárnap,
Emőke napja van.
Holnap Gábor, Karina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
