|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ott állt a hófedte réten, megigézett lénye,
sudár alakja ott tündökölt árnyban és fényben.
Ott állt csendben, talán álmait szőtte igazzá,
nappal újrakezdte, amit tegnap elszalasztá...
aztán minden súlytalan volt, boldog, s hab, mely édes.
Ott állt a havas réten, biztos nem volt véletlen
mondd, ölelő karjaiban új rügyet védelmez?
Rohantak a fakó felhők, kergették a fényest,
olykor eltakarták az ékes napot az égen...
Ám mindig ott állt mögötte, míg nem szűnt félelme.
Állt a hófedte réten, túl volt ezernyi csatán,
a haját dér lepte, s lelkébe fészkelt a magány.
Mondd, jól láttam? Netán megfordult? Tán visszanézett?
Tekintete oly megviselt volt, vajon mit érzett?
Hogy ki volt Ő? Én voltam, valamikor hajdanán.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
