|
 Vendég: 109
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az én Anyukám, sudár volt és csodaszép,
Becsukom a szemem, most is látom még.
Ha jókedve volt, arcán ragyogott a fény,
S ajkán, gyöngyözött a tündérnevetés.
Alakja szép, lába könnyû, táncra termett,
S mikor keringõt táncolt az apám oldalán,
Azt mondták, akik látták õket hajdanán,
Kislányom, ha õk táncoltak, megállt a bál.
Nem tudom, hogy ilyen lenni, miként tudott,
Amikor éjjel, és nappal is, csak dolgozott.
Hisz a vidéki ház, oly sok munkát adott,
De esténként, még fáradtan is olvasgatott.
Mindig volt ideje beszélgetni velem.
Megsimogatni az arcom és a kezem.
Ha beteg voltam, õ magamra nem hagyott.
Inkább nem aludt, csak engem pátyolgatott.
Az én Anyukám, nekem mindig csak adott.
Egy egész életre való útravalót hagyott.
Mutatott jó példát, adott jó szót, tanácsot,
Bennem látta a jövõt, és a boldogságot.
Anyák napján, mindig oly nehéz a szívem,
Bánt, hogy meghálálni nem tudtam sosem.
Mit nem adnék, ha megfoghatnám a kezét,
És a szívemre vonhatnám, õszülõ fejét. |
|
|
- április 30 2008 08:54:51
Olyan csodálatos, hogy nem hiszem, hogy szebben meg lehetet volna írni Anyukádhoz szóló versedet!
Meghálálni igazán sohasem tudjuk azt a sok szeretetet, amit életünk során kapunk az Anyáktól, csak továbbadni a mi gyermekeinknek! És ez így van rendjén!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- április 30 2008 09:19:49
zsuzsu!
Ez gyönyörû!
Sancho |
- április 30 2008 09:33:14
Drága Zsuzsu! Sokáig élj és írj!
Irigyellek az anyukádért! Bocsáss meg, de nekem ezek a törõdések nem adattak meg! Azért is könnyes most a szemem... |
- április 30 2008 10:14:51
Zsuzsu, csodaszép... el is homályosult a képernyõ... anyukád végtelenül boldog lenne, ha olvasná... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
