Az emberek engem hibáztatnak,
Mert fejlett, kifinomult éveimben még szerelmes vagyok!
Azt mondtad, hogy jöjjek a malomhoz
Este, hogy találkozzunk,
De a malomnál ismerőst láttam
És a hold segítségével bújócskázva elkerültem.
Tegnap is láttalak a malomhoz vezető ösvényen,
De féltem, hogy megállítsalak,
Mert szégyellem anyámtól
És tőled is szégyellem,
Bár tudom, hogy átkozol,
De átkod értéktelen.
Mindenkire mérges vagyok
És az is idegesít, hogy élek:
Elhagynálak, be bús lenne,
Szeretnélek és nem merek!
KiberFeri - december 16 2025 16:38:08
Hmm... érdekes a versed témája és én megértettem, átéltem...
Vna ilyen!
Poétaöleléssel, barátsággal: gratulálok!
jocker/Kíber/Feri
