|
 Vendég: 99
Tag: KiberFeri
Regisztráltak: 2,228
|
|
A szél az éjben süvít és jajveszékelések az ágak között…
A szél fokozottan az ablakokra havat ver,
Zűrzavaros hangok kiáltanak a levegőben,
Míg én a meleg szobában egyedüllétemnek mesélem…
Magányomnak-szavakkal mérve-, hogy milyen
Kicsik és milyen fehérek szerelmem kezei
És milyen édes a rabságom, amikor hozzá vagyok láncolva.
Ahogy így ülök mélyreható ravasz rímekben, íme
A szoba csendjében érzem, mint egy lassú lélegzetvételt,
Egy árnyék suhanását... Egy öregember áll előttem;
A hidegtől összezsugorodott szent kezeit felém nyújtja,
Mintha a keresztről váltak volna le- a fáradtság és az irgalom kezei,
Kezek, melyek az áldozat és a világi fájdalom jelét viselik -
Megértem, anélkül, hogy elmondanám, ki ő és miért jött...
Mint egy bűnös ember, alázatosan lehajtom fejemet.
Csendben hallgatom, ahogy a hó elolvad a hajában...
A hazugságok régi börtöne, micsoda igazság alatt omlasz össze!
Minden új. Egy új világon büszkén kel fel a nap.
A pap misztériumot követ el az oltárnál- öregembernek tűnik;
Míg üres kezeit látom, tele ajándékokkal
E közben egy másik lényt érzek, aki felébred bennem,
Összeszorított szám egy szót sem szól,
Minden gondolatom imává változik, hangtalanul...
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
