|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Sárba fojtva
Tizennyolc éves, bolondos nyár volt,
Sötétbarna szemedben a fény megcsillant.
Mikor egymásra néztünk, megállt a világom,
Te voltál a reményem, Te voltál a holnapom.
Érzem bőröd illatát, retinámba égett arcod bája,
Vágyakozom azóta is, vágyom az erdők homályára.
Kint aludtunk messze, hol a fák este elfordultak,
Nem voltunk gazdagok, csak boldogok, s ifjak.
Tudtuk egymás gondolatát, szavak sem kellettek,
Mágnesként vonzottak a tiszta mély tekintetek.
Aztán elmentem egy munkára, nagyon messze,
Nem tudtam: utoljára nézhettem a szemedbe.
...Minden álmunkat a néma sárba fojtotta,
A csendet a sors ránk osztotta, megállt az óra.
Vágyom sötét erdőre, múltunkra gondolva…
Kezembe temetem arcom, s egy hosszú imába...
Wino-Amnis
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 18. szombat,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
Üdv!
