|
 Vendég: 47
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Állok, nézem az eget derűjében,
Szomorú tekintetem bolyongó,
A napot is nézem: fénnyel teli
Ő, melengeti a világot a vándorló.
De a nap, az ég nincsenek messze,
Mégis a természet törvénye megállítja az embert,
A porral együtt áthatoljon,
Magasabbra kell jusson, mint amennyire neki van engedve.
Figyelem a büszke sast, mint kiterjeszti szárnyait,
Hogyan száll a levegőben, a felhők felett;
Büszkén, világosan átszeli a nap fenséges sugarait,
Felkap, eltűnik, becsapva a halandóknak szemeit.
Ó! Akkor bánatom a lelkemet nyomja,
Lehajtom a fejem és mélyet sóhajtok:
Ember! gyenge, aljas lény,
Miért nem tudod követni a sast, igénytelen személy!
De hirtelen feltámad bennem a gondolat
Mint egy gyors villám, mely tele van tűzzel
És felszáll az égre, áthalad a nap felett
Nyugtalanul elrepül, egy másik helyet keres .
Mindent átfog, mindent felmér,
Kideríti idejüket, szabályokat és folyásokat,
Halhatatlansággal telve repül tovább
Az örökkévalóságnak kifürkészhetetlen, áthatolhatatlan kapujához!
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 21. kedd,
Dániel napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
