Remeg a két kezem,
Mert ezt veled nem tehetem.
Torkomban egy nagy gombóc
Otrombán sumákol,
S egy vénasszony
Hangosan rikácsol
A fejemben, hogy: "Tedd meg! Tedd meg!"
De én ezt már nem bírom,
Ablakod kilincsét megfogni nem tudom.
Csak mondja, csak mondja,
Nyösztet egész nap
A fejemben lapuló gondolat,
Hogy : "Tedd meg! Tedd meg!"
Kételyek gyötörnek napról-napra,
S nem tudom mit tehetnék,
Pedig érzem, ez így nem helyes,
Mégis az a rikácsoló nõszemély
Ablakod betörésére késztetett...
