|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Szívem dobbanását neked köszönhetem édesanyám.
Mikor szültél, hogyan gondoltál énreám,
Szeretettel, kedvességgel, biztos, hogy kaptam,
Vajon akkor én, neked azért, mit adhattam?
Karjaidban nyugodva, kebleden csüngve néztél,
Egyél édes, egyél, halkan csak annyit kértél.
Tekinteted, csillogó könnyekkel teli szemed,
Szívedben melegség, éreztem simogató kezed.
Mindig tudtad, hogy mire van szükségem,
Adtad akkor is, ha én nem kértem.
Köszönet mindenért, hogy vagy nekem,
Múló éveidet, már csak én szépíthetem.
Milyen csodát is adhatnék még neked,
Unokát, egyszer majd karodba veheted.
Lásd meg majd akkor bennük önmagad,
Remélve, hogy könnyed, örömtõl fakad. |
|
|
- május 01 2008 15:47:10
Szépséges, szeretetteljes... gratulálok! |
- május 01 2008 16:50:42
[b]Hú, ez nagyon szép lett !!! Csak úgy árad a versedbõl a szeretet!!![/b] |
- május 01 2008 18:02:27
Én ezt a verset már egyszer véleményeztem! De nem találom, biztos újra közölték, és az alja lemaradt. Mindegy!
A véleményem... megvan ! még azt is írtam, hogy gyerünk azzal az unokával! Nagyon tetszett! |
- május 01 2008 18:32:27
Szia Sancho!
Tele van meghittséggel, szeretettel a versed. csak gartulálni tudok. Szeretettel: zsuzsu |
- május 05 2008 08:06:54
Köszönöm hogy olvastatok!
sziszifusz, igen fent volt már, de levetettem, mert ****ul lett felrakva, nem a részemrõl. Sajnos ez van, bár a képet is kértem, hogy ne ezt tegyék fel, de mindegy.
Akinek szól az tudja és kész. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. május 07. csütörtök,
Gizella napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
