|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,212
|
|
Tûz ég szívemben lángja lobogó,
Lelkemben kiolvad lassan a hó,
A fagyos élet és a kegyetlen világ
Hidegét ûzi forró, édes puha szád!
Megkötözött vágyaim kötelét bontod,
Ölelsz lázzal, szavaid suttogásba fojtod,
Leheleted izzón rohanó, elborító préri tûz,
Fogom kezed, szorítom, tudom Te is szédülsz!
A boldogság röpít a fénylõ csillagok közé,
Agyam lebegõ tudatta már a rózsaszín ködé,
Mosolyod tûzpiros arcodról lelkembe olvad,
Nézlek hosszan lenyûgözve, oly gyönyörû vagy!
............
De kiránt álmomból a hétköznap rideg karja,
Lelkem zuhan s már senki, semmi sem fogja,
Hiányod tüskés ágai közé ledob a zord valóság,
Hideg ágy fogad, s szívemre vár, újból a fogság!
S fázom, reszket szívem, lelkem újra dermed,
Boldogság folyója, de messze folyik a medred!
Lassan elemészt hiányod, sápad már a fényem,
Kezeim közt verdes egyre, haldokló reményem! |
|
|
- május 02 2008 13:57:14
Úgy látom ez nagyon jóra sikeredett.Sajnos hossza miatt nem tehetem Válogatásba, de az Ajánló-ba mindenképpen helye van.
Tetszett nagyon. |
- május 02 2008 20:40:03
Csodálatos!Elképezstõ! Nagyon tetszik! Iszonyat szép!!! |
- május 05 2008 12:50:23
Nagyon szép, de szomorú vers!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- május 05 2008 22:56:17
Nagyon szép ez a vers! Tehetséges vagy! |
- május 06 2008 21:29:01
Sziasztok!
Nagyon köszönöm!
Janus |
- május 26 2008 15:48:23
Szép a versed, átélhetõ képek teszik természetessé, életízûvé... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. január 30. csütörtök,
Martina, Gerda napja van.
Holnap Marcella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
