|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Szíved alatt melengettél,
langyos tejjel etetgettél,
édes szóval nevelgettél,
köszönöm, Mama!
Ha kérdeztem, te feleltél,
könnyeimre átöleltél,
elhagytalak - elengedtél
csendesen, Mama.
Boldog voltam, mert szerettél,
sorsom útján jót reméltél,
göröngyöket egyengettél
fáradtan, Mama.
Õrizted az égi rendet,
amit Isten megteremtett,
a szíveddel melengetted,
vigyáztad, Mama.
Lelkembe is átültetted,
ápolgattad, nevelgetted.
Azt ígértem, boldog leszek,
hittük is, Mama.
Megtörte a sors a rendet,
bánat üli meg a csendet.
Temetik a gyermekemet,
mit tegyek, Mama?
Boldog én már nem lehetek,
anyák napján, virág helyett
elküldöm a könnyeimet
zokogva, Mama!
Hazudtam, hogy boldog leszek,
hogy Rád mindig csak nevetek.
Mosoly helyett a könnyeket
bocsásd meg, Mama!
(2006. május) |
|
|
- május 02 2008 20:11:44
Kedves Valika!
Versed torokszorító, de csodálatosan jó! Egyszerûen nem találok szavakat. Remek a szerkezete, különleges hatást varázsol a sorok végén visszatérõ "Mama" , Ami számomra a gyermeki ragaszkodást is jelenti. Az Én szememben, ez a mai nap verse! -(bár ne született volna meg)-a történet miatt)
Nekem 3 gyermekem van, de el sem tudom képzelni, hogyan lehet ezt feldolgozni. -azt hiszem ...sehogy.
Köszönöm, hogy meg tudtad mutatni bánatod! Sziszifusz |
- május 03 2008 08:34:41
Bocsánat, de ma vissza kellett jönnöm ide.
Valika! Én mindenevõ vagyok, de kiváltképp szeretem a pontos "mérnöki" munkákat. (szótagszám, azok variációi,st
Ebben a versben szabályos rend uralkodik, miközben a tartalomban felbomlik, összeroppan a rend. Az élet rendje...
Nem tudom, ez mennyire volt tudatos, de hihetetlen tartást ad a versnek ez a kettõsség.
 |
- május 03 2008 09:24:42
Köszönöm szépen jöttödet, kedves szavaidat, Manon. |
- május 03 2008 09:26:25
Kedves Sziszifusz! Örülök kedves, vigasztaló szavaidnak, hiszen ma, nyolc évvel késõbb is elkél a bátorítás az élet minden területén.
Köszönöm szépen jöttödet. |
- május 03 2008 09:31:21
A vers 2006. májusában csak úgy ösztönösen kiszakadt belõlem, ritmus, rím átgondolása nélkül. Emlékszem, amikor leírtam - talán röpke fél óra alatt, hangosan, sokáig sírtam... Nem tudtam eldönteni, el szabad-e küldenem a Mamának... Aztán elküldtem, hiszen be kell vallanom, ahogy magamat, Õt sem tudom megvígasztalni néha. Zoli fiam a másik három unokával sok-sok szép nyarat töltött a Mamánál, és ma, amikor már a gyermekeikkel érkeznek, - szerencsére, még mindig ugyanoda - a Mamához - valaki mindig elmondhatatlanul hiányzik... Õ a fiam. Nagyon nehéz, mert a fájdalmat, a gyászt valamennyien hordozzuk a családban, és valamennyien ugynazt az ûrt álljuk körbe - különösen az ünnepeken...
Köszönöm értõ-érzõ olvasásodat, kedves szavaidat. |
- május 05 2008 10:08:05
Kedves Vali!
Itt is tudatom Veled, hogy olvastam Rólad, életedrõl, boldogságodról és tragédiádról. Gyönyörû versek ihlették - azt hiszem - semmihez nem hasonlítható fájdalmadat! Hiszen az egyik legnagyobb fájdalom az életben csak az lehet, ha elveszítjük a gyermeket, akit szeretünk.
De ha már nem tudjuk visszakapni, szeressük azokat, akik még megmaradtak nekünk, s persze sohase felejtsük el azokat, akik már nem lehetnek köztünk!
Csodálatosak a verseid, az unokádhoz szólók is mind-mind-mind!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- május 05 2008 20:36:01
Nagyon kedves nekem a figyelmed, kitûntetõ figyelmességed, Zsuzsa... Köszönöm szépen erõt adó, kedves-szép szavaidat. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 18. szombat,
Frigyes napja van.
Holnap Emília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
