Ma már délután van, pirkadatkor elmentél, a megállóból intettél.
Tudtuk mi, ez a szerelem nem örök, őrködtek a strázsa ördögök.
Az ágyad már régen kihűlt, miközben a lelkeddel együtt menekültél.
Közben
Én meg kóválygok otthon, van velem otthon... és ők csak a gaz ördögök.
Itt van a magányom, az önsajnálatom, csoda? Biz' sokszor hitegettél…
Vecsés, 2024. június 10. -Kustra Ferenc József- írtam: a kapcsolatvégről.
