|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,230
|
|
Fújja a szél amit rólam mondasz...
Újra körbejár a nevem a szádban,
mintha kulcsod volna az én világomban.
Árnyékból rajzolsz rám mindíg új alakot,
de mire felnézel, én már rég tovább haladok.
Ha tudni akarod, jól vagyok, csak nézz meg,
én még ma is a saját ritmusomra lépek.
Nem fordulok vissza, nem várok rád,
a saját utam vitt engem mindíg is tovább.
Fújja el a szél, amit rólam mondasz,
nem fordulok vissza, hiába is szólítasz.
Én azt csinálom, amitől élek,
a te sebeidhez többé nincs közöm nézd meg.
Súgd csak tovább, hadd teljen az éj,
nem érdekel, ki mit mond felém.
Fújja a szél, vigyen messzire az éjszaka,
nem az én dolgom, ha fáj neked a szív szava.
Ha rád szakad az este, oldd meg magad,
ne az én küszöbömön számold a bajodat.
Nyeld le a könnyed, vagy engedd ki talán,
csak ne az én nevem legyen minden panasz után.
Nem kérek bocsánatot azért, hogy jól vagyok,
nem kell engedély, ha végre tovább haladok.
Amit rám fújtál, lehull rólam régen,
a hangod mögött már rég csend van az éjben.
Fújja el a szél, amit rólam mondasz,
nem fordulok vissza, hiába is szólítasz.
Én azt csinálom, amitől élek,
a te sebeidhez többé nincs közöm nézd meg.
Súgd csak tovább, hadd teljen az éj,
nem érdekel, ki mit mond felém.
Fújja a szél, vigyen messzire az éjszaka,
nem az én dolgom, ha fáj neked a szív szava.
Nem vagyok már ott, ahol akkor ott hagytál,
nem az az ajtó vagyok, amin valaha bejártál.
Mondhatod százszor, hogy ismersz még,
de a neved nem híd, már csak egy régi emlék.
A régi mondatok leperegnek rólam,
mint eső az ablakról egy hosszú éjszakában.
Amit rám festettél, lassan lekopik,
és a csend mögül a saját hangom szól megint.
Nem kérek bocsánatot azért, hogy jól vagyok,
nem kell engedély, ha végre szabad vagyok.
Amit rám fújtál, lehull rólam régen,
a hangod mögött már csend van az éjben.
Fújja el a szél, amit rólam mondasz,
nem fordulok vissza, hiába is szólítasz.
Én azt csinálom, amitől élek,
a te sebeidhez többé nincs közöm nézd meg.
Súgd csak tovább, hadd teljen az éj,
nem érdekel, ki mit mond felém.
Fújja a szél, vigyen messzire az éjszaka,
nem az én dolgom, ha fáj neked a szív szava.
Sokáig őriztem a rám hagyott szavadat,
mint zsebemben gyűrött, nehéz papírlapokat.
Most szétnyitom a markom, hogy elvigye az éjszaka,
nem kell, hogy a múltam mondja meg, ki vagyok ma.
A szél majd elhordja, mikor engem fikászgatsz,
én már nem hallom meg, ha utánam kiáltasz.
Nem kérek helyet a szívedben, nem várok jelet,
most már végre én írom meg a saját életemet.
Fújja el a szél, amit rólam mondasz,
nem fordulok vissza, hiába is szólítasz.
Én azt csinálom, amitől élek,
a te sebeidhez többé nincs közöm nézd meg.
Súgd csak tovább, hadd teljen az éj,
nem érdekel, ki mit mond felém.
Fújja a szél, vigyen messzire az éjszaka,
nem az én dolgom, ha fáj neked a szív szava.
A régi árnyékod nem ér utol a téren,
a hajnal már ott ül az ablakom régen.
Ami benned fáj, azt nem gyógyítja semmi sem,
nem vagyok már többé otthon a te világodban nem!
Ha egyszer elül benned is a sötét zaj,
talán meglátod, miért mentem el hamar.
De nem kell hozzá, hogy megértsd a léptem,
már nem a te hangod vezet ha vétkeztem.
Fújja el a szél, amit rólam mondasz,
nem fordulok vissza, hiába is szólítasz.
Én azt csinálom, amitől élek,
a te sebeidhez többé nincs közöm nézd meg.
Súgd csak tovább, hadd teljen az éj,
nem érdekel, ki mit mond felém.
Fújja a szél, vigyen messzire az éjszaka,
nem az én dolgom, ha fáj neked a szív szava.
A sötétség lefedi, amit rólam beszélsz,
messze fogja sodorni, akárhogy is kérsz.
A küszöbödön túl már más ritmusra lépek,
nem keresem többé, hol ért véget a vétked.
Ha egyszer majd elnémul benned a jel,
minden szó, amit rólam őriztél felejtsd el.
Talán meglátod: nem vesztettél el engem,
csak nem tartottál azon a szinten, ahol én éltem.
Fújja el a szél, amit rólam mondasz,
nem fordulok vissza, hiába is szólítasz.
Én azt csinálom, amitől élek,
a te sebeidhez többé nincs közöm nézd meg.
Súgd csak tovább, hadd teljen az éj,
nem érdekel, ki mit mond felém.
Fújja a szél, vigyen messzire az éjszaka,
nem az én dolgom, ha fáj neked a szív szava.
Ha egyszer elcsitul majd minden vihar,
a távolság köztünk választ ad hamar.
Nem a bosszú visz el, nem vád, nem a gyűlölet,
csak visszaveszem a saját utam lehet.
Nem őrzöm tovább a tegnap porát,
nem várom, hogy egyszer megértsd az okát.
Ami bennem maradt, lassan elengedett téged,
és minden lépésemmel azt kíván néked,
adja vissza az élet, amit én kaptam tőled.
Gubacsi Sándor
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. november 03. kedd, Győző napja van. Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|