Szívem arany lapjaira vetek
Lángoló bánatos sorokat
Emlékeim üzenik meg
Azokat a fájó szavakat
Miket mondtál rég
Talán emlékszel még
Kikiáltott néma üvõltés
Nem feléd szállt...
Én voltam, én voltam az
Kit szíven talált
Nem volt ez oly rég
Talán emlékszel még
Szavaid elnagyolt képzelete
Gyönyörû elsárgult képei talán
Örökkön sóvárog a tested után
Agyamba vésték, égették
Ez nem volt olyan rég
Jobb, ha utazom még...
Torma Zsuzsanna - május 05 2008 09:05:30
Utazz tovább, kedves KiZso és írj még nagyon sok szép verset.
Tetszett a versed,különösen az elsõ versszakot találom nagyon szépnek!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
loretta - május 05 2008 12:03:00
Nagyon szépen "papírra" vetetted a bánatodat. Ne menekülj az emlékek elõl. Úgysincs értelme. Idõvel majd nem fáj úgy.
