Mozdul feléd a kezem,
És ahogy így nézlek,
Tenyeremben simogatás ébred.
Gyengéden, mint a ciróka szél
Amikor az arcodhoz ér.
Mozdul a kezem, kezed felé
Becézgetni a karcsú ujjakat,
De úgy rebbenek el,
Mint felriadt madárcsapat.
Én is mozdulnék feléd,
Te is mozdulnál felém.
De kezem soha el nem ér.
Crysty - május 05 2008 20:59:19
Kívánom, hogy elérd Nagyon szépet írtál.
sziszifusz - május 05 2008 21:29:53
Ó zsuzsu! Így elrontani a végét!
Az elején a ciróka szél, és ahogy az ujjak összeérnek, hát az valami csoda ahogy megfogalmaztad. Csak folytam a verseddel, aztán egyszerre puskalövés, madarak elreppentek, és vége a gyönyörnek.
Hát szabad ilyet? ....Nagyon tetszett az ....egész!
Sancho - május 05 2008 21:36:06
Szép sorok zsuzsu!
Kár, hogy így van vége.
Sancho
Torma Zsuzsanna - május 06 2008 09:45:55
Ó, kedves Zsuzsu, de kár!
Hogy a mozduló kezek nem találkoznak össze!
Nagyon szépen leírtad a "mozdulatot"
Üdv.: Torma Zsuzsanna
kormi37 - május 06 2008 12:54:27
Nagyon szép érd el mihamarabb és a szíved sem fog fájni majd.
Grat. Szeretettel:Kormi
marica - május 08 2008 09:32:20
Csodálatos az egész!
Úgyahogy van!
Mélyen a szivemig értél verseddel.
"Tenyeremben simogatás ébred.
Gyengéden, mint a ciróka szél
Amikor az arcodhoz ér."
De Jó is lenne ha elérhetnéd(Ném)
Szeretettel: marica mama