|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Drágakõ volt,
vakítóan fénylett.
A ragyogása lassan semmivé lett...
Szép aranybolt,
amelyet egy gyermek
csak a kirakaton át figyelhetett meg.
-Elmúlt idõk.
Rövidnadrág korszak.
Csókos ölelések és -taszító borszag...
Isteni nõk
tarkítottak kedvet,
de egy sem adott gyémántfény szerelmet!
A kincsemet
mely üveg volt talán,
elvitték messzire. -közöttünk óceán...
Mára, már csak
egy könyörgés maradt,
ami szétbonthatná az üvegfalat.
Szürke árnyak,
hosszú telefonok,
százdollárok és szeretetcsomagok...
Mûanyag híd,
ami járhatatlan.
Hiába borítja azt szivárványpaplan.
De azért Hidd!
mindig szerettelek!
Bár, csak gyémánt voltál, -Édesanya helyett... |
|
|
- május 05 2008 20:09:51
HUUUUuh! Ide vissza kell jönnöm!
Valami fantasztikus csoda rejlik ebben a költeményben, és most muszály elmennem!!! De Visszajövök!!!!
Puszi: marica |
- május 05 2008 20:21:49
Kedves Szisz !
Tudom érthetetlen, de vannak akik orvosnak, tanárnak,.........anyának születnek, lehet, hogy Õ nem annak született, csak az lett belõle. De az is lehet, hogy nem értette meg az anyaság fogalmát. Bocsánat az õszinteségemért.
Üdv. Joli |
- május 05 2008 20:29:17
Hihetetlen mélységekrõl érkezõ, és az olvasót is mélyen érintõ, minden pátoszt nélkülözõ, remek alkotás ez - fájdalmasan ragyogó, de annál tisztább és õszintébb... |
- május 05 2008 20:32:51
Marica! Te mint fõanya, csak gyere is vissza véleményezni
Jolika! Megbocsájtok, mert igazad van Õ egy szerencsétlen Nõ aki mindig elrontotta... Pedig rajongva szerettem...12 évesen hagyott el, 2x volt itthon, 23 éve nem láttam. -az édesanyámat.... |
- május 05 2008 21:04:27
Megrázó, és nagyon mély gondolatok. Gratulálok. |
- május 05 2008 21:07:50
Manon! Köszönöm, hogy olvastál.
Valika! Nem is tudod elképzelni milyen mélyen meghatódtam soraidtól. Nem mertem Anyák napján feltenni, meg nem is volt még kitisztázva. délutánra tudtam feltehetõ állapotba hozni. |
- május 05 2008 21:33:30
szisz!
Milyen jó, hogy olvashatjuk, remek vers.
Megható, mély érzelmek.
"De azért Hidd!
mindig szerettelek!" - a lényeg ez. Tétova a lélek olykor, de tiszta.
Grt.  Sancho |
- május 05 2008 22:07:24
[b]Drága Szisz...én ismerem a történetet...de ennek ellenére mélyen megrázott...azt hiszem Te, ott a lelked mélyén már megbocsájtottál neki...és ettõl vagy számomra óriási....
...jó...nagyon jó, hogy ki tudtad írni magadból....ez segít...ha idõnként csak kisidõre is...
Ölelés [/b]
szí. |
- május 05 2008 22:15:45
Sancho!, Szosz!
Ugyanazt írtátok, és így van ,én megbocsájtottam.
Amikor feltettem a verset, szólt a telefon.. Õ volt.
Neki nincs gépe, 73 éves és nem ért ilyesmihez. Érdekes véletlen. |
- május 05 2008 23:17:56
Megrázóan erõteljes, õszinte, mély vers - bár már sokan elmondták elõttem... vannak anyák, akik nem tudnak igazán azok lenni... de ha meg tudtál bocsátani - ami nagyon fontos -, és le tudod ezt rendezni és feldolgozni magadban, akkor nincs baj. Mindenképpen jó, hogy kiírtad magadból, ráadásul - minden "hízelgés" nélkül - remekmûvet alkottál szerintem!
Üdv: Magdi |
- május 06 2008 08:35:01
Nagyon szép amit ebben a versben található tele érzelmekkel, vággyakkal hízelgés nélkül igaz szavak. Grat. Szeretettel:Kormi |
- május 06 2008 10:00:51
Kedves SZisz!
Egyszerre sirok mint any és gyermek.versed megtanított egyt: midegy mi az mi eszakitja az éltetõ köldökzsinort, a hiány érzés
a gyemekben mindig mélyebb fájdalmat hagy ott hol enek símogató anyai kezek. hisz az eltünt anyák már felnõttekés kárpotol a dicsõség vagy épp a azalvilág sötét homálya feledteti a hogy mekkorát vétett. nem is tudja milyenanyanélkül az élet. erre õ soha meg nem érett.
Sha lába elé érne a gyemeki könnybõl pattakkánõtt könnyáradat kortyolna belõle és az édessós viz tõl tovább élné néki kényelmes életét.
Jó édesanyának lenni annyi, mint a nõt feladni.
Sokso szeretettelÍrtam õszintén amit kihozott belõlem e csodálatos költeményed. Nagyon megtisztelõ, hogy olvashattam és véleményezhetten az érzelmi mélységét.Mint Költemény csak azt monghatom: Remekmûvet alkottál e témában.
Puszim száll feléd: Marica mama |
- május 06 2008 10:03:34
ott hol nincsenek símogató anyai kezek. |
- május 06 2008 10:57:27
Néha a fájdalom, a szomorúság szüli a legszebb gondolatokat, és fájdalmas-szép adomány, ha valakinek sikerül ezeket szavakba önteni. Neked sikerült. Szívbõl ölellek szép soraidért.  |
- május 06 2008 13:20:09
Fájdalmával is sodálatosan szép!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- május 06 2008 13:26:16
Kedves Szisz!
Az én édesanyám is 73 éves, de velünk van. Biztosan olvastad az "Édesanyám" c. versemet, amit Anyák napjára tettem fel.
Nehéz életkörülményeink ellenére Õ nem hagyott el és nem dobott el minket, gyermekeit.
Nagyon is megértem, miért írtad, hogy Neked nem volt hasonló gyermekkorod. Mert akármilyen mostoha is az élet, azért egy édesanya mellett mégis boldogabb!
Szeretettel:Torma Zsuzsanna
|
- május 06 2008 13:50:00
Köszönöm megint az újjabb írásokat.
Magdi! Mostanra tudtam kiírni, mióta veletek vagyok.
Marica! Õ a Nõt nem tudta feladni sosem, minden szavad igaz! Talán mi férfiak is elgondolkozhatunk szavaidon, néha nekünk is fel kéne adni a férfit, az apaság miatt....
Valika! Köszönö9m, hogy kétszer is itt jártál. Talán már nem fáj, és beletörõdtem. Én is ölellek!
Zsuzsi! Nagyon szép gyermekkorom volt, hála Apámnak.
De minden nõben kicsit anyát is kerestem, ez volt az én keresztem. Benne van a versben.
Mert Anya csak egy van. |
- május 06 2008 15:06:59
Bocsánat félreütöttem: Újabb |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
