Szívem széttépett darabjai,
magányosan sírnak egy padon.
Árnyas fa lombja alatt,
összebújva várják a holnapot.
Egymás kezét fogva,
reszketve tekintenek magukra,
susognak a fák lombjai,
s megrezzenek a hangokra.
Néhány könnycsepp bandukol,
arcukról a porba,
vigaszt várnak az éjtõl,
hisz csak eggyütt doboghatnak újra!
denes - május 06 2008 08:59:26
Szép, érzelmes vers.Kitettem a Válogatás-ba bal oldalra.Remélem megkapták a vigaszt és újra eggyé váltak azóta.
kormi37 - május 06 2008 12:53:13
Szia Roninbaba! Ez gyönyörû versed. Tele fájdalmas érzéssel és szerelem szeretet utáni vágyakkal. Hát azt kívánom rakd össze hiddel megtalálod a párod. Grat. Szeretettel:Kormi
Torma Zsuzsanna - május 06 2008 15:38:54
Kedves Ronibaba!
Nagyon szomorúan szép a versed. Remélem szíved darabjai megtalálják egymást, s újra képes lesz dobogni szíved!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Berenike - május 06 2008 19:34:26
Ohh nagyon köszönöm a kedves szavakat mindenkinek!!!És köszönöm hogy kitetted válogatásba denes!Nagyon meglepõdtem és nagyon örülök!
A vers már régebben keletkezett...azóta már megtaláltam a párom és nincs darabokban a szívecském..már lassan 4 éve boldogan dobog valakiért
marica - május 07 2008 08:20:39
Nagyon szép vers!
Sok darabokra tört szív érzékletes épe!
Gratulálok!
Szeretettel: marica
Berenike - május 09 2008 18:50:25
Köszönöm Marica aranyos vagy
