Közel jött nagyon már égetõ érintését vágytam,
De tovazúgott, csak eltûnõ fényhaját láttam...
... Sápadt fényû remény körül kering
Szívem, a magányos lüktetõ bolygó,
Kihûlt tátongó mély kráter sebek
Rajta, dermesztõ szél, zuhogó hó.
Belül a múlt forr, morajlik s remeg,
Lelkem feszül létem nyugtalan magmája,
Kitörni készül, s fájdalmas robajjal reped
A szívem, semmibe fröccsen vöröslõ lávája.
... S ha a ragyogó fényhajú üstökös majd visszatér,
Már nélkülem fogadja a rohanó idõ, s a táguló tér...