Gyönyörû virágos a rét, orgona illatát fújja a szél.
Mily csodás a sok tulipán, s a nárcisz is illatoz már.
Én csak ámulok a virágok között,
S egy kedves hang a távolból rámköszön.
Lassan közeledik felém,Óh Istenem ..ez Te lennél?
Csak némán állunk egymással szemben,
A sok virág között, minden-minden szebb lett.
Orgona illata száll, mit úgy szeretsz..
Én csak boldogan nézem csillogó két szemed.
Nem szólsz, csak átölelsz, ajkamra forró csókot lehelsz.
Csak így állunk egymást átölelve némán, csendben
Számomra elképzelni sem lehet ettõl szebbet.
Oly rég vártam erre a percre...
Köszönöm Neked, hogy veled lehettem.
