|
 Vendég: 78
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Letértem az ösvényedrõl, elhagytam már az utadat,
Nem találok békességet, elvesztettem nyugalmamat.
A világgal kötött szövetségem csak csalódásokat hozott,
Nincs, akibe kapaszkodjak, ég, föld már engem elhagyott.
Eltemetem én magamat szent Keresztednek tövébe,
Elzokogom bánatomat rongyos ruhád rejtekébe.
Gondolatban újra hozzád, megint hozzád rohanok,
Eltemetem én magamat, s ezt az egész rút világot.
Visszatértem végleg tõled a "nagyvilági" életembe...
Magam akartam én ezt így, s újra, megint vétkes lettem.
Nem térhetek hozzád vissza, hisz a hûtlen én vagyok,
A bûn - okozta sebeimre gyógykenõcsöt nem kapok.
Eltemetem én magamat e szennyes világ legmélyére,
Többé úgysem hullhat már rám megváltásod piros vére,
Hisz nincs számomra irgalom, hát imám nem szól kegyelemért,
Eltemetem én magamat, de szívem szakad Keresztedért. |
|
|
- május 20 2008 09:09:05
Kedves Szerike!
Istenhez és Jézushoz bármikor visszatérhetsz, ne temesd el magad! Egyébként nagyon szép, jól rímelõ verset írtál!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- május 20 2008 10:20:46
Megható, mély, szép, áhitatos és versként is nagyszerû! |
- május 20 2008 17:16:26
Kedves Szerike!
Nagyon szépen megírtad Vívódásodat!! Öszinte, tiszta lélekre vall.
Szerintem hogy boldogulni tudjunk e kesze.kusza vilában, meg kell találnunk az egyensúly. Mert Van! Hisz nélküle nem forogna a Föld nem Világítana és melegítene a nap,és nem pihenhetnénk a Hold Hûs bársonyánál. Mindenben meg van helyes mérték
Szeretettel: marica |
- május 21 2008 13:24:19
Én is érzek így néha...
Mintha rólam írtad volna... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
