Emlékszem, hogy odakint találkoztunk egyszer.
Bálban voltunk, vágyó közeledõ testtel.
Kint voltam és figyeltelek téged
Szemed fénylett, tele fénnyel fényességed.
Mire bementünk házasok mi lettünk.
Kint sûvített a szél, a gyertya fénye rezdült.
S mások látták rajtunk testünk lázát
Megtörtént a bálban, s hallottuk mások kuncogását.
Beléptünk, tornyosuló zene vonzott.
Lesütötted szemed, forró kezünk forrott.
Szemben álltunk, lassú táncba kezdtünk.
Úgy éreztük szemünk mintha átlátszó a testünk.
Közbül álltunk, mások hátunk mögött.
Már csak a szemünk nyújtott tükröt.
Nem törõdtünk senkivel, csak vélünk.
Omlott virág jégben voltál, és remegtünk.
Ma...régi emlék, régi emlék mögött.
Talán nem is volt igaz, oly rég a jegyünk.
Kint sûvít a szél a fejfák között.
Mert volt ott élet ,hová emléket temettünk.