|
 Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
I.rész
Louis De La Cruise
El?szó
Mit olvasol, te halandó, ki félig tudatlan,
Több éned van, s lelked sok, mi halhatatlan.
E tömérdek álom, s képzelet szülemény,
Ha rád illenek, okulj, s légy nagyon szerény!
Gazdagságod, saját tudat, mit, e ég ad,
Vigyázz jó lelkedre, s taposd gonoszat!
Segítsd gyengét, ki jótét ?, s szabad lény,
Mert számodra, ez kincs lehet egyszer, s erény.
Az élet gyümölcse, mint zamatos sz?l?fürt,
Oszd szemét esetlennek, s segítsd azt gyengédül.
Fordíts hátat rossznak! Ki csak telhetetlen,
S hazájában, többiek közt, embertelen.
I. ének
Komor kép? bús lovag, ki volt egyszer úri rang.
Lovon járod szép világod, h?s szívedben teli gyászod.
Koros vagy, de lelked friss, s hallgatod, mi megérint.
Temet?det járod, s keresed, rég nem látott kedvesed.
Mit elregél e pár sor, míg múzsám homlokon csókolt,
Ki beköltözött lelkembe, -kérlek, még ne menj el!
-'Volt egyszer egy város, neve rég feledés már,
Élt benne egy ifjú nemes, ki jó kép?, de álruhás.
Mily tett rosszat, örökre feledne, s id? kerekét visszatekerne.
Mi történt régen, a távoli régmúlt messzeségben.
Lovagolni járt, s vadászni, hegyen-völgyön, réten.
Mikor szomjazott, patakpartra vágtatott, s így ivott.
Mid?n egyszer hevesen csillapítá, iszonyú szomját,
Patak csillogó tükrében, meglát egy Szép-csodát.
Mily tündér alkata, szép szeme, s fekete hajzuhataga,
Oly kecses két kéz, ki mos, mit jó atyja elkoszolt.
Lovagunk titkon leveté jelét, s rangi címerét,
Majd paripa nélkül, mezítelen láb, hölgye elé lép.
Mondá szép szavakat, hízelg?t, mutatja magát, mi nem ?.
Ártatlan kis füllentés, s a lyány újra, s újra elj?.
Újra elj?, s álruhás lovagunk s?r?n szerelmét vall,
Ím, sok mámoros, kéjes gyönyörr?l árulkodna, f? s avar.
Szerelmük beteljesül, lángol testük forrva egyben,
De urunk szíve, s lelke, lénye csalfa, tehetetlen.
Patak parton, mit lát természet, s csodát, b?vet.
Öreg tölgy, mi elveté magját, így sarjad új élet.
Tölgyb?l mi bevégez, kopjafa, s koporsó lész,
Búskomor majdan, mi lélekharang, s vész.
Telnek a napok, s hónapok, nyárra ?sz j?.
Az erd? mélyén feszült a csend, s a lány nem jön.
Nemesünk vadász, nagyvadat, s kis üregi nyulat.
Mi számszer, s íj-nyílhegy végére akad.
Fogadás kastélyában, nagyúri unalmában,
Emberek, cimborák, komák, s vad italos társak.
Régmúlt a nyár, s már majdnem az ?sz is,
De nemesünk szíve, ?szintétlen, de h?s is.
"Álljatok fel ti d?re nép, ebb?l a tivornyából elég!
Mi szürke életem színt kíván, hagyjátok el hazám."
B?sz urunk egyedül ?, fájó szívet mutat,
Elhagyta az ?sz, jön a tél, s várja a tavaszt.
Tél, csikorgó jeges szele vala, zimankója, s puha hava.
Ily jó módú úr, télben jár határt, s ordast vadász maga,
Múlatja haszontalan idejét, s keresi régi kedvesét.
Keresi untalan, míg elj?, a várva várt tavasz, friss vetés.
Újból nyeregben, vágtat erd?n, mez?n, s bérceken,
Míg falusi temet? felé viszi útja, hol épp gyász ered.
Gyászban látja viszont, rég nem látott kedvesét.
Hol tekintetük találkozik, s látja kisírt két szemét.
Gyászol a kis, szegény csoport, édesatyja ravatalon,
Mire vég ..., a temetés, Szép lélek száll, s egy kis halom.
Zokogva tör ki szíve hölgye: "Idegen, hisz ki vagy te?"
"Nem vetk?ztél álruhába, szíved hazug, s csalat meg!"
H?s nemes szerelmes szíved, megszakított egy tavaszt,
Szerelmed ében fekete hajjal, ? jó szíve meghasad.
Nem érti, miért csaltad jó lelkét lépre érted,
S te sem te hazug, miért lettél magad ellensége?
Újból bús a falu, s komor szíved háza-tája,
Szeretett szerelmednek, lelke-vesztett kis hazája.
Csaló vagy, s gonosz, te lelket, s szívet csaló,
Hiába vagy szerelmes, mint inkább rossz áruló.
Imát mondsz istennek, úrnak, mi bánt téged,
Szerelmed enyészet viszi, s nem betegsége.
Gyász száll községre, mély bánat, sötétség,
Értelmetlen halál, mit csak egyedül, Te tettél.
Idén nem jött tavasz, csak h?s hideg nyár,
Már lovad sem a régi, s nincs több erd?, határ.
Lelked ördög szállta, így eldobtad messzire azt,
S évszázadok óta, várod újra, az Új tavaszt.
Évszázadok teltek, s azt hitted örökké élsz,
Míg megtalál egy új lélek, de szíved nem a tiéd.
Újból halandó vagy, míg életed üde, s lényed él,
?szinte szívet, igaz szájat, s új létet remél.
Lovad, s várad, mi volt házad, nincs többé már,
S mi földed, erd?d sincs, nem tiéd e határ.
Éjszakád az ég alatt, csuda élet, ez is az,
Ki voltál egykoron nemes úr, már nem lovag!
Kél a nap, s új virradat, ébreszt eme új világra,
Föld, merre szem ellát barázda, mely sebe, nem virága.
Szabad madár, mi búsan dalol, ?szi táj, mely honol.
Napszám, mi rád vár, de szíved h?n', szerelemért dobol.
Kis falu lett otthonod, cs?r, s pajta Palotád,
Szegény világ jön most, rongyos ruhád, s éhes szád.
S mi van még házad tája, jó apádnak nagy családja,
Éltek sokan éltet, s dolgot tesztek, '? nagysága!
20060307
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
|
|
|
- július 09 2007 18:54:48
Szia kedves Ica!
Köszöntelek!
Bár a "szonettjeimet" szántam bevezet?nek, amik szorosan kapcsolódnak ehhez az 'eposzhoz'.
Tudom, hogy a "Mai" kor emberének ezek a történetek egy kicsit nehezek (bonyolultak) , de bízom benne, lesz aki megérti ?ket!
Hogy ki is volt Louis De La Cruise?
Nos,...?, lovagként nem létezett, nem is létezhetett hisz "Én" vagyok, s ha tényleg érdekel a történet, szinte az összes részét,...mintegy "transzban" írtam és mind a Lélekr?l szól, a (reinkarnációról)!
(-Így visszagondolva,...talán,...ha szégyen, ha nem, egy "lábon" kihordott idegösszeroppanás "terméke"!!)
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- július 09 2007 20:02:02
És mond Lajos?Mi van akkor, ha ez nem idegösszeroppanás, és az el?z?zö életed intelmeit, történéseid kellett megírnod?Nos meglehet, most sokan megkérd?jelezik a józan gondolkodásomat, de tudod amikor a verseid olvastam, bizony nem egyszer éreztem....valamit!-Ami megfoghatatlan.
Megérteni?Hisz annyi olyan híres és mai napig kedvelt témályú költemény, és írás, szindarab van, ami hasonló ,,nyelvezettel íródott.
A szavaknak, sokszor van metafórikus jelentésük, mikre figyelni kell.No jó!Van, többször elolvasom a versed, de megértem, legalább is hiszem!-Hogy értem a lényegét!Akár mi is iratta veled, ezekett a szonetteket, meg kellett írd!
Szeretettel:Krisztina |
- július 09 2007 21:16:49
Köszönöm Krisztina!
Hidd el sok-sok álmatlan éjszakám volt, és a mai napig van is! Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy miért kell leírnom a gondolataimat, verseimet, tán "Élet-élményeimet"?
Nem tudom, hogy Ki és Miért íratja velem?
Lehet, hogy szégyellnem kellene de, körülbelül tizenöt éve nem volt könyv a kezemben!!
(legalább a gondolataimat nem zavarta össze semmi!) 
Úgy másfél évvel ezel?ttig, nem is szerettem az irodalmat és a történelmet, most ezekr?l írok!
Nekem hátborzongató!
Olyan érzésem van még mindig, hogy egy "részem" valahol a Régmúltban ragadt és ott lebeg a "semmi" és a "minden" határán, mint egy örök-életre kárhozva!
-Köszönöm az 'Ért?' olvasásod! (boldoggá tesz!)
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- július 09 2007 21:29:22
Tudod. vannak olyan dolgok, amik nekünk halandó embereknek megmagyarázhatatlanok.El?jönnek, valaminek a hatására, és különös dolgokat ?znek képzeletünkkel.Valaki az elmédbe adja ezeket a különleges szavakat, régmúlt id?k hangulatát.Lehet, bolyongó lélek, vagy te magad!Nos azon gondolkodtál már miért nem volt 15 éve könyv a kezedben?És minek hatására jött el? ez a hatalmas írás,,kényszer"Ami megjegyzem, jó hogy jött!Valami kellett hogy kiváltsa!
Az emberek, hajlamossak hinni ?rült állapotot, minden szavakkal nem egyértelm?vétett dolgok miatt!Nos err?l sokat lehetne beszélni!
Gondolkodj, és lapozz vissza!Lehet, épp nálad a magyarázat, csak még te sem gondoltál rá!
Tehetséged tisztelve:Krisztina |
- július 10 2007 07:23:31
Érdekes vers!
Érdemes boncolgatni, meseszer?, történet, nagyon jó felépítésben, Szórakoztató és nagyon sok tanulságot hordoz.
tetszik a nyelvezete, és a témája is.
Kérdezhetek valamit?
Ez a kérdés: Krisztinával folytatott párbeszédetek kapcsán merült fel bennem.
A témaválasztás tudatos volt?
A versedet tudatosan szerkesztetted?
K.B mennyi id? alatt készültél el vele?
Szakaszonként jöttek e gondolatok, összevissz, vagy volt benne folyamatosság??
Kérdéseimet azért tettem fel, mert nagyon érdekes témát feszegettek Krisztinával, és engem is foglalkoztat ilyen formában a téma.
Vajon Miért született meg az els? versem és 58 évesen, bár én mindig szerettem az irodalmat és a verseket különösen.
Holnap fel teszem, és ha kérhetem, olvassátok majd el!
"Soha nem kés? címmel.. Egy mai események feldolgozása, igaz történet, de magam részére is meglep? gondolatokat hozott ki bel?lem, amit soha nem képzeltem, hogy bennem létezik.
Minden esetre Gratulálok! Remek munka!
Marika |
- július 10 2007 12:22:34
Kedves Lajos!
Gratulálok a versedhez.
Valóban nem lehet könny? egy "ponyvaregényhez" szokott olvasónak végig olvasnia, pláne megértenie.
Gondolkodtál már azon, Motzart, Beethowen, Ravel vagy Wangelis mit?l írt olyan csodálatos zenéket, Valleyó honnan veszi az ihletet a rajzaihoz, és Vavan Fable a könyveihez?
Tisztelettel: Béla |
- július 10 2007 14:35:46
Köszöntelek titeket is!
Kedves Marika és Béla!
A témaválasztás...? Nem tudatos, egyszer csak jött,
szinte az összes részét,...mintegy "transzban" írtam, mint már az el?z?ekben leírtam. Sokszor egy-egy része után értelmeztem azt, hogy mit is írtam egyáltalán?!Hozzáteszem, valóban kellett hozzá egy kis ("összezuhanás" !
Hogy mennyi id? alatt készültem el vele?
-Hát ez változó, például az el?szó, bár itt nincs dátumozva, de kés?bbi keltezés?! A VI. ének után "született".
Tulajdonképp egy-két rész, ami egy napnál tovább tartott!
Egyes részeit, másfél-két óra alatt írtam meg!
De, hát folytatom is!
Köszönöm soraitokat!
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- július 10 2007 19:37:43
örömmel olvastam válaszodat, mer ezekszerint nem egyedül vagyok ak b?l csak úgy folyik az írni való és utánnakell újra olvasni, mi is lett az eredmény, álltalában kevés korrekciókra szorulnak olyankor.
Ha konkrét témáról szeretnék írni akkor napokig, s?t hetekig, is eltart mire beindul a verkli, és akkor jön magától, olyan mintha valami rettenetes mélyre kéne ásni, hogy elérjek a hozzáférhet?ségig,
Köszönöm szépen hogy beszélhettünk err?l!
remélem lesz türelmed elolvasni a Soha nem kés? versemet!
Kiváncsi lennék a véleményedre
Üdv: Marika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
