Lyukas zokniban volt
kinn a ravatalon
lyukas zsebkendõbe
fújom én is orrom
Orrlyukaim mellett
volt más fúvós hangszer
Én a koporsót is mondtam,
hogy fogjuk meg.
Döntve, mert az alján
hagytunk kicsi lyukat
Ahol majd a lélek
találhat kiutat
Nem hagyjuk magára
Go-ti végleg foglyunk
Nélküle már vers sincs,
Ok nélkül ráfogjuk
Lyuk lehet kalácsban
Bár kürtösnek mondjuk
Go-ti mind itt vagynuk
Lyukas hordón állunk
Van még lyukas óra!
Neved égre írjuk.
Templomban keresztünk
csakis érted hányjuk
Lyuk van a jegyemen
Ez villamosszék
Lyukas konnektorod
jár eszembe' mindég
De most abbahagyom
Folytatásod várjuk
No, meg krumlit pucol-
ni szólít az anyjuk.
