|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Egy szürke téli hajnalon,
Lámpát gyújtottam a falon.
A szemem bántotta a fény,
Elég lesz, ha egy gyertya ég.
Meggyújtottam hát a gyufát,
És fellobbant a sárga láng.
A fénye puhán ragyogott,
S én elbûvölten álltam ott.
Néztem a parányi lángot,
Mint járja fürgén a táncot.
Nagyra nõtt a falon az árnya,
Õ volt, hajnalom napvilága.
Olyan volt, akár egy lány,
Libbent, s lábujjhegyre állt.
Nyújtózkodott, magasra fel.
Majd villanásnyit megpihent.
Sóhajom szállt, táncra kérte,
Újra éledt könnyed lénye.
Bámultam, a bájos tüzet,
Meghitt, hajnali fényemet.
|
|
|
- május 26 2008 10:15:51
Nagyon szép látványt, a gyertyafény táncának látványát hoztad elénk versedben. Milyen sokszor gyújtottunk mi is lámpát, vagy gyertyát valamikor, - egészen húsz éven át - .
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- május 26 2008 19:30:25
Szia!
Ez nagyon melengetõ kis vers lett! Látom a lángot, gyönyörû!  |
- május 26 2008 20:02:13
Szép, szívderítõ vers! |
- május 26 2008 21:52:10
Kedves zsuzsu!
Amit mûveltél egy kis lángocskával, az csodálatos!
Életre keltetted, és mi érezzük puha melegét!
Szeretettel: Sziszifusz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. augusztus 01. szombat,
Boglárka napja van.
Holnap Lehel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
