|
Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Adj tíz percet az életedbõl!
Ígérem, nem bánod meg.
Mesélj! Mesélj az elmúlt évrõl!
Igen! Én majd figyelek!.
Te is! Te is beszélj nekem!
Hány cseresznyét ettél idén?
Kérlek! Te már nehogy megvess!
Ez most már dühít egy kissé.
De majd megnyugszom,
Higgyétek el ez egyszer!
Csak nincsen még mosolyom.
Egy kicsit most elvesztem.
Hogy vártok rám? S én mennyit vártam?
Hangom már nem dühös: Szomorú.
Elhajtottatok: hát sokat vártam?
Csak egy vigyort- nem komor bút!
Hát, ha már így alakult: Isten veletek!
Sétálok én egyedül is-nélkületek.
Kezem búcsúból fejem fölé emelem.
Megállok lábamon- S már nevethetek! |
|
|
- május 27 2008 07:13:36
Egy szétesett lelkivilág képét festetted meg verseddel.
megvillantod keservedetés a végén elszeretnéd takarni.
Avégét nem derûlátónak, inkább cinikusnak érzem.
Ügyes alkotás!
Szeretettel: marica |
- május 27 2008 07:39:48
[b]Szia Amar
...érdekes dologról írsz ismét...a mosolytalanságról...mely azt gondolom nagy-nagy hiányokat teremt az ember életében...
...én szelíd érzelem-hullámzást érzek a versedben,kételyeket és kérdéseket...de végsõsoron egy erõs akaratot is, mely a kapcsolatok rendezésére irányul... a kiolvasható düh - megnyugtató módon - nyugalommá szelídül és egy békés elfogadás és optimizmus a végsõ kicsengés...a megállok a lábamon ...és már nevetek felér egy üzenettel....én inkább büszkének, mint cinikusnak érzem...
...a "kör" melybõl kirekesztve érzed magad bezárul...és alkalmat ad arra....hogy újat alakíts...és ott ápold emberi kapcsolataidat...
Tetszett !!
Szeretettel[/b]
szí. |
- május 27 2008 07:55:55
Kedves Amara!
Mi adunk az életünkbõl sokkal többet, mint tíz percet, csak mondd el nyugodtan,mi bánt, és majd meglátod, hogy itt nálunk egy igazán szeretõ közösség tagjává válsz, persze csak akkor, ha Te is akarod!
Üdv.:Torma Zsuzsanna
|
- május 27 2008 08:25:57
Kedves Amara! Amit elõttem elmondtak, fogadd meg, mert biztos hasznodra válik!
|
- május 27 2008 09:50:40
Felszólítással nyitsz, ami a versed végére kérdésekké vált. Hullámzó érzelmeket, csalódottságot érzek benne, mindezek ellenére erõs vagy, hiszen megállsz a saját lábadon. Jól megírtad, gratulálok.
Maryam |
- május 27 2008 12:23:04
Nekem is nagyon tetszett, bár a közepét kissé kuszának érzem, de lehet, hogy ez volt vele a célod. Sokan átéljük ezeket az érzéseket... |
- május 28 2008 19:04:09
Szia!
Tipikus tizen... húsz közötti korszak, tele problémákkal. De jól kezeled tetszik, ahogy végigvezeted versedben. Nyíltan, õszintén. Légy csak mindig önmagad és ne úgy viselkedj ahogy mások elvárják, hanem ahogyan Te érzed, hogy helyes! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|