|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Élettöredék
Nem kellek, óh... nem! (már nem!)
Kit már Isten is kitagadott;
Lehúnyom szemem, (végleg)
S alulról nézem a kis hantom!
Ólom-súlyú föld fed el,
S lecsukott szemfedél takar,
Míg, ha tavasz jön majd el,
Síromon tán vadvirág fakad!
...Ezernyi virág szökik,
Vészt jajgató tömérdeknyi kincs;
- Hát ily e Világ, ...ez? ...Pedig
Szerettem, de már tényleg senkim sincs!
- Akaratom; Hol föld adott hont testemnek,
Ott az Ég lesz háza, a lelkemnek!
20080105
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|
|
- május 30 2008 20:44:53
Kedves Lajos,nagyon tetszik versed, utravaló lesz számomra
egy ideig.Szeretettel Elemér. |
- május 30 2008 22:31:13
Kedves Lajos !
"ne szenvedj már hisz nem vagy magadban" idézem saját magam, öntelség nélkül.
Találtam egy Fodor Ákos kötetet nem tudom ismered-e? Minden hozzászólásomban fogok írni egyet-egyet, légyszíves fontold meg, rág át, mert nehezek. Útravalónak szánom.
Szonettjeidet már nem minõsítem, hisz tudom miért íródnak, formáját tekintve, pedig nem gondolom, hogy igényled a véleményemet, hisz azt is tudod.
Hogy állsz a hét erénnyel ?
( a felrakott szonnettkoszorúm nem rólam íródik, valóságos korkép, fikcióban.)
Az elsõ kedves dícsérete:
Megszabadított:
a világtól, elõször,
utóbb: magától.
Szeretettel Joli |
- május 31 2008 11:14:22
Szia Lajos!
E sorok olvasása után mit mondhatnék? Az üresség rajtam is elhatalmasodik, s lebénít. Nem jó így...
Szeretettel: J. |
- június 01 2008 10:02:52
Lajos! Csodaszép ismét
De Tõled mi mást várnánk? |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 22. hétfő,
Zéno napja van.
Holnap Viktória napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
