|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Remélni tanított az idõ,s megmutatta
hogy a legnagyobb gyászba is nõ majd új fû.
Mely sokkal zöldebb lesz,
zöldebb mint a pázsit gyepe.
Jön még boldogabb perc ,s óra
Kérlek szívem,ne szomorkodj
Ne gondolj már a fájó szóra.
Mert minden kezdetben ott van a vég.
Minden szerelemben elmúlik egyszer az,
Ami ma mág ég.
Jön majd más kit újra megszeretsz,
kivel újra boldog lesz az életed.
Csak várni kell megtanulni,s bízni az újban.
Reménykedni a szemtelen multban.
Elfogadni a mai napot.
S bízni a holnapban,
melyre nem taníthat meg csak Isten.
Csak rajtunk mulik,hogy elfogadjuk e az újat.
Vagy élünk tovább csendben,
E kiszolgáltatott percekben.
Mert nem szégyen felvállalni azt mit érzünk,
hogy már máshova húz a szívünk.
Szereti valakit lehet egy életen át,
de nem mindegy,hogy ezt az ember
Hogyan éli át.
Megtörve,meggyötörve,rablánctól vérezve.
Vagy el nem múló Isteni szeretetben.
Szívem válassz!
Mertnapom elmúlik,sürget az idõ,
Beborul az Ég,
S újra kétségek közt hányódom én.
Talán jobb lenne levetni rabláncaimat.
S elfogadni az újat,
Mert a szívem már,
Réges - Rég eltemette a keserû multat. |
|
|
- június 01 2008 15:11:28
Kedves Beo25!
Mindig bízni kell az újban és tudni kell elfogadni, hogy a mult már nem létezik. Nem szabad felkavarni mert attól csak zavaros lesz és nem átlátható!
Szép gondolatok! Gizi. |
- június 01 2008 20:48:17
Kedves Beo25!Megragadott a versed!Nagyon tetszett!Üdv:Eve |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. december 29. hétfő,
Tamás, Tamara napja van.
Holnap Dávid napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
