|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
A hó-gömb
Csodás kristályvilág, üvegketrecbe zárva,
Nyugodt, békés, csendben alszik mozdulatra várva.
Mikor nyúl egy kéz, s léte hirtelen megrázkódik,
A kicsiny hópelyhek sokasága mind az egekbe vágyódik.
Belenézek. Fekete gyémánterdõt, üveghegyeket látok,
Fölöttük szaladnak a pelyhekbõl font álom-ábrándok.
Az erdõ mélyén fehér fényû szárnyas unikornis legelészik,
Az üveghegy mélyén vörös sárkány kincsein heverészik.
Mesevilág ez, az emberek nélküli romlatlan, szép táj,
Hol havas szellõk útján ezernyi színes mese jár.
Itt nincs szenvedés, bánat, egyensúlyban van jó és rossz,
Itt csak a hóesés az, ami néha változást hoz.
Én csak bûvkörében ülve egyre a gömböt nézem,
Talán már nem is látom a csodát, talán csak érzem.
Szemem elõtt, mint apró szentjánosbogarak, tûnne fel,
Az erdõ tündérei, kikkel reggelenként a harmat kel.
A hóesés lassan eláll, lecsendesülve a vidéket ellepi,
Lehull a fehér takaró, s az egész világot gyöngéden elfedi.
Megnyugszik minden, az idõ megolvad egy cseppben,
A hó-gömb csak ül, s az új mozdulatot várja csendben |
|
|
- június 05 2008 08:41:24
Nagyon szép, kedves Adry ez a vers. Ilyeneket és ehhez hasonlókat sokkal jobban szeretek olvasni, mint amilyeneket már eddig Tõled olvastam. De azok is mind jók voltak.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- június 09 2008 21:06:26
Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett. Sajnos vagy nem sajnos, nem tudom, de nekem inkább a szomorú, néhol morbid versek jellemzik a munkásságomat. De ettõl én még nem vagyok egy megtört, sötét ember, csak valahogy ezek a témák foglalkoztatnak. Néha azért ilyen kedvesebb verseim is születnek, és ezentól ezeket neked fogom ajánlani |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 20. hétfő,
Illés napja van.
Holnap Dániel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
