|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Nevetve jöttem a világra,
Édesanyám könnyel válaszolt,
Csak nézett, s mondta: kisfiam,
S csendben átkarolt!
Én reá mosolyogtam,
Õ betakart csendesen,
Suttogva a legszebb szót,
Aludj csak, aludj én kedvesem!
Nem volt soha ily könnyû,
Az álom, melyet édesanyám ígért,
S ahogy egyre nõttem, nõttem,
Szívembe zártam minden nékem szóló igét!
Megtanultam reményt adni,
Mert az õ rózsálló ajka ezt adott,
S tanította igaz szívvel nékem,
Én nagybetûs EMBER vagyok!
Te mindig mondtad, s mondod
Légy jó, légy jó, mindhalálig fiam,
S légy majd akkor is kedvesem,
Ha ez már itt e földön nem divat!
Legyél könnye a világnak,
Mosolya a megfáradt arcnak,
S örülj akkor ha válaszul,
Néked mosollyal teli békét adnak!
Nevetve jöttem a világra,
Édesanyám karja nyugtatott,
Most már fordítva van, fordítva
Néha zaklatott lelkét én nyugtatom.
Átölelem gyermeki szívvel csendesen,
S visszaadom neki azt a boldog reményt,
Melyet egykor õ adott szeretetével,
Születésemnek "szent" helyén! |
|
|
- június 08 2008 18:00:26
Csodás verset írtál!! |
- június 08 2008 18:10:01
Nagyon szépet írtál. Nagyon jó ilyet olvasni, jó embert látok a sorok között
Üdv.:Szuzus |
- június 08 2008 19:55:38
Gyönyörû vers!!!Azt az embert tükrözi aki te vagy!Gratula!!!! |
- június 09 2008 07:50:07
Kedves Szilárd! Csodálatos lelket kaptál Édesanyádtól, és ezt csodásan köszönöd meg neki!
Meghatóan szép a versed. Örülök, hogy olvashattam.
Szeretettel: marica |
- június 09 2008 08:44:04
Nagyon szép gondolatok!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
