Hamarosan indul a menet
A levelek már rezegnek,
S én hallom, bizony hallom,
Ahogy új halottaink nevetnek.
Kezükben fegyver a halál,
Lábukon vérben ázott csizma,
Menjetek csak, menjetek katonák
Jól mutattok majd a sírban.
S a történelem?
Emlékezni, nem fog reád!
Talán kapsz egy virágot sírodra
Látod ez vár terád!
S te, ki megmaradsz,
Talán kapsz egy érmet,
Melyet simogathatsz könnyezve
Megcsonkolt kézzel!
Erre vágysz ember?
Bátor akarsz lenni?
Legyél, de ne a harctéren
Az életben, hova kell most menni!
Az igaz csatazaj, az életzaj
Ember, vértezd hát magad fel!
S öleld mindig tiszta szívvel gyermeked
Ki életed folytatására szánt jel!
szuzus - június 12 2008 20:11:34
"Az igaz csatazaj, az életzaj
Ember, vértezd hát magad fel!
S öleld mindig tiszta szívvel gyermeked
Ki életed folytatására szánt jel!"
Kár, hogy utolsó soraidat nem akarják meghallgatni.
Sajnos az Ember az Embernek legnagyobb ellensége, amióta él a Földön. Kár, nagyon nagy kár!
Üdv.:szuzus
GothPoetGirl - június 16 2008 09:21:35
Nagyon jó vers, nekem is van ebben a témában versem, majd egyszer felteszem. Tetszik.
Tünde
