Ahogyan én látlak téged
Szemem ezernyi fényével.
Ahogyan én szeretlek téged
Szívem összes szeretetével.
Drága Nagyikám!
Te jelented nekem az életet
Hisz nélküled meghaltak bennem
Az elfojtott képzetek.
Tudom ezek csak szavak
Mik tettekben talán nem mérhetõk.
Mert nincs hozzád hasonló még egy
Ki úgy szeretett,hogy életét adta s felnevelt.
Bárcsak meghálálhatnám mit értem tettél,
Hogy féltettél a rossztól
Óvtál a világ gyarlóságától
Mellettem voltál
Mikor az élet elvette tõlem
Két szeretett szülõm.
S most oly gyorsan rohan az idõ
Felnõttem egy szempillantás alatt
S talán még meg sem köszöntem neked
Az emlékeket,a reményeket,az életet
S azt hogy most is itt vagy velem!
Torma Zsuzsanna - június 13 2008 08:14:42
Nagyon szép vers a Nagyihoz, kedves Beo25!
Biztosan megérdemli Tõled. Együttérzek Veled!
Üdv.: Torma Zsuzsanna