|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Úgy jöttél, ahogyan elszöktél.
Megleltelek a rózsák illatában,
Augusztusi fényes éjszakában,
Üstökösként átrohantad az eget
És fényed kápráztatta a szemet.
Eljátszottál pillanatnyi illúziót,
A testünk egybeforrasztó fúziót,
Morzsát dobtál nekem éhezõnek
S voltál harmatcsepp a mezõnek.
A világom zárt ablakait kitártad.
Hívtál ismeretlen; menjek utánad.
Ígértél nekem jövõt, s tágas teret,
Csókokat, simogatást, érzelmeket.
S most maradtam, mint az ujjam.
Tovaillantak a szavak s az illatok,
A szemeimet elvakító káprázatok,
Maradt a fájdalom és egy üres tér.
Szöktél. Elillantál, ahogy eljöttél. |
|
|
- június 13 2008 10:41:12
Sajnos, mikor a remény és vágyakozás szertefoszlik, marad bizony a fájdalom, de hinni kell, hogy az idõ változást hoz majd számodra is ebben az állapotban. |
- június 13 2008 12:01:08
Gyönyörû. Csak gratulálni tudok. Szeretettel: Loretta.  |
- június 13 2008 12:29:03
Szia!
Nagyon megérintett a versed,mert bennem is meghaltak a remények egy szerelem iránt de az idõ gyógyírt hintett fájó sebeimre
Gratulálok a versedhez!!!!
Üdv:Bea |
- június 13 2008 13:14:19
Nos, a versnek nem volt semmiféle érzelmi háttere. Boldog párkapcsolatban élek a kedvesemmel, és gyermekeimmel. Egyszerûen, csak a régmúltból táplálkoztam. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. április 17. péntek,
Húsvét, Rudolf napja van.
Holnap Andrea napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
