|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Állok a tóparton, némán elmerengve,
elõttem vadkacsák, vidáman viribelnek,
amott egy hattyúpár, egymással enyeleg,
irigylem õket, nem félnek a vízben.
Végtelen nyugalom járja át lelkemet,
a naplemente hídján biztonságot érzek,
az iszonyt legyûrve rálépek a vízre.
Az aranyló víztükör feledteti velem,
hogy félek a víztõl, - bátorságot merítek,
lépésrõl - lépésre haladok elõre,
már látom, hogy közel a híd vége,
sóhajom messze száll, hallják az égiek.
A híd másik végén várnak: jer'! ne félj kedvesem:
- boldogan repülök iszonyom feledve |
|
|
- június 13 2008 10:35:50
A szerelem még e furcsa beidegzõdést a víziszonyt is legyõzi, ha erõs és kitartó. |
- június 13 2008 13:54:33
Volt már jobb versed is.
És mit jelent, hogy viribelnek? Még nem hallottam.
Üdv. Joli |
- június 13 2008 16:11:35
Ki valamit nagyon el akar érni,
Bizony megtanúl, akár a vízen is járni,
Az égiek segítsenek , csak ezt tudom kívánni! |
- június 13 2008 18:17:44
Köszönöm hozzászólásotokat versemhez.
Kedves Joli! a "viribel" szó azt jelenti, hogy a kacsák egy kicsit lebuknak a víz alá és vizet vesznek a szájukba, biztosan láttad már. Egyébként gyerekeknek is szoktuk mondani, ha nem szomjasak, csak isszák a vizet, gyümölcslét stb., "olyan vagy, mint egy kiskacsa, szeret viribelni"
Örülök hozzászólásodnak
szeretettel:szuzus |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|