Csukott szemeden a Nap fürdik,
Az édes szerelem a lelkedbe bújik.
Fázó testeden reszket a Hold,
Az álmod, ringat most valahol.
Hozzád érek, reszketek érted,
Minden részemmel csak érted élek.
Mozdulatodat figyelem,
A karomban alszol csendesen.
Ébredéskor legyen igaz az álmod,
Megvalósításnál én legyek a párod.
Homok szemeket sodorja a tenger,
De tõlem téged, elsodorni nem mer.
Fúj a szellõ, az árbóc dagad,
A szívem, lelkem szabad.
Zuhatagként ömlik a szerelem,
Veled ezt én most elképzelem.
Valósítsuk meg együtt,
Boldog szerelemben éljünk.
Védelmembe veszlek örökre,
Õrzöm szíved, lelked mindörökre.
Csukott szemmel is érezlek mindíg,
Mellettem vagy és a szívem sem vérzik.
Veled lesz jó, ezt érzem,
Minden érzést szívembe vésem.
Álomból lesz valóság,
A Nap sütötte homokospart oldalán.
