Van egy hely,
Melyet sokan ismernek,
Ám helyet benne kevesen nyernek.
Hiszen ha helyüket eladják,
Az szörnyen fájó,
Így hát meggondolandó, kinek kiadó.
Neked engedélyt adtam,
Hogy belépj szívem kapuján,
De te ezzel visszaéltél,
S szívemb?l egy darabot magaddal vittél.
Ezt én csendben t?rtem,
Idáig,
Túlságosan fáj a seb,
Mit begyógyítani nem lehet,
Vess magadra, magadat okold,
Tettedért most b?nh?dni fogsz!
Csöndes éjszakádon valaki közelít,
Mikor kinyitod a szemed, ? rádkacsint,
Nem kell félned, nem fog fájni,
Csak annyit kérek, amennyit te is elvettél.
A szívedb?l egy darabot. Az életed.
