|
 Vendég: 56
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ha majd egyszer, édes, elfogy az erõd,
Ha úgy érzed, már nincsen többé jövõd,
Ha az élet már nem hasonlít önmagára,
Ha már egyre többet gondolsz a halálra,
Ha nincs kéz, mely átsegít a szakadékon,
Ha nincs fül, mely meghallhatja bánatod,
Ha nincs szem, mely meglátná mosolyod
Mögött a könnyeid, hívd a legszebb álmot,
Tárcsázd a jól ismert-ismeretlen számot,
Tudd, hogy nálam a vígaszt megtalálod,
Pár percre magára hagyjuk a valóságot.
Ha majd egyszer hiányzik újra a múlt,
Ha majd egyszer bánod, hogy így alakult,
Ha újra szükséged van rám, hogy élhess,
Ha már újra képes leszel átélni a szépet,
Ha már belefáradtál a kegyetlen jelenbe,
Ha már nincs semmi, mi jókedvre derítene,
Ha azt hiszed, szeretnél, ha valaki szeretne,
Hívj hát fel, és tanuljunk meg együtt élni újra,
Hidd, hogy vár még ránk a boldogság, drága,
Hidd, hogy átélhetjük újra a mennyei csodát!
Édes, örökké remélem, egyszer még láthatlak... |
|
|
- június 22 2008 22:26:48
Szép kis érzelgõs vers. Üdv.: ZETA |
- június 22 2008 23:09:36
Szép, reménykedõ vers.
Ami a mondanivalót illeti, bizony, elég sok a "ha"... és mindig eszembe jutnak saját keserû tapasztalataim, amikor igazat kellett adnom annak, aki úgy véleményezte az újrakezdett kapcsolatot, hogy "melegítve csak a töltött káposzta jó...". Persze lehet kivétel, nyilván - csak nekem nem jöttek ezek be... Ettõl függetlenül megértem, nagyon is megértem mostani lelkiállapotodat...
Szeretettel: Magdi |
- június 23 2008 19:23:30
Kiapadhatatlan a szerelmed. 
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
