|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Látom õket naponta, amint
A függõség hálójába hullva,
Nyugtalan lélekkel róják
Az utcát nap-nap után újra.
Bizonytalan léptekkel, egy
Õrült álomvilágban járnak,
S a kavargó, látomásfalak
Közül, kiutat nem találnak.
Megálmodott szép álmok,
Semmisülnek meg sorra,
És így jutnak az értelmes
Emberi életek nyomorba.
A testük majd a lelkük is,
Lassan mind tönkremegy.
S a drogoktól mit beszednek,
Már szárnyal is a képzelet.
Hiszik, hogy repülni tudnak,
S halálos zuhanással lehullnak.
Képzeletük démonaival harcolnak,
Majd mély, kábult álomba jutnak.
Fogva tartja õket az ördögi kör,
És oly kevés ki talpra áll, s kitör.
S ha nincs remény a szabadulásra
Egy arany lövéssel indulnak halálba. |
|
|
- június 25 2008 08:18:53
Kedves Zsuzsu!
Sajnos, igazad van. Bár csak ne így lenne! Termékeny vagy, kifogyhatatlan az ötletekbõl!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- június 25 2008 16:52:43
Szép rímes a versed, egy rímtelen csúnya világról.
Versed szépsége mégjobban kihozza a drogozás eszement értelmetlenségét. |
- június 25 2008 20:12:11
Szomorú valóság, de a gyógyulásra van ellenpélda is. Nem elég akarni, tenni kell érte.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 24. szerda,
Ádám, Éva napja van.
Holnap KARÁCSONY napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
