Szeretem a kék egû kacagó nyarat,
Mikor a reggel madárdallal hívogat,
Mikor fényben fürdik a mezõ és a rét,
Mikor élettel telik meg a föld és az ég.
Amikor virágra hull, a reggeli harmat,
Amikor az aranyló kalász magot ringat,
Amikor éjjel, holdfény pihen a lombon,
Amikor csendes esõ mosdatja az arcom.
Szeretem a mosolygós, vidám nyarat,
Mikor a Nap pirosra csókolja vállamat,
Csodálom az augusztusi hulló csillagot,
S közben ciripelõ tücsökzenét hallgatok.
Nagyon szép kis versike.A"kacagó" nyár igazán megfogott.Na és hogy"MIKOR a Nap pirosra csókolja vállamat"
Nagyon tetszik, gratulálok.
szuzus - július 01 2008 08:24:06
Én is nagyon szeretem a nyarat!
Nagyon szépen megírtad kedves kis hangulatos versikédet.
Szeretettel:szuzus
Torma Zsuzsanna - július 01 2008 09:04:23
Én is szeretem, amit Te is,kedves Zsuzsu!
És szeretem az egyszerû, õszinte szavaidat.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
loretta - július 01 2008 09:13:17
Én is, én is! Megint egy csodaszép vers született!
gondola - július 01 2008 18:34:52
Szia Zsuzsu!
Ez nagyon pörgõs, vidám lett, mint maga a nyár! És mennyi csodát rejt? Lendületes versed e sok csodás nyári képpel jókedvre derít!
