Édes ajkadon a csalfaság mosolya, akkor már tudtam érzelmeid sem voltak soha!
A te szívedet nem marja a fájdalom, s lelked sem öleli a magány oly nagyon!
Szíved, tetted elém, s most a hátad látom én, szelíd kezed érintése ma már csak holt remény!
Kedves hangod még ma is visszacseng fülembe, s álnok érzelmeid sóvárja szívemnek!
Torma Zsuzsanna - július 02 2008 13:54:02
Szép ez a versed, kedves Ludy, kár, hogy nincsenek vers formába rakva! De ez a lényegén és a minõségén nem változtat.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Berenike - július 02 2008 15:33:27
Nagyon szééépGratula,nagggyon tetszik
Maryam - július 02 2008 19:07:32
Édes ajkadon a csalfaság mosolya,
akkor már tudtam érzelmeid sem voltak soha!
A te szívedet nem marja a fájdalom,
s lelked sem öleli a magány oly nagyon!
Szíved tetted elém, s most a hátad látom én,
szelíd kezed érintése ma már csak holt remény!
Kedves hangod még ma is visszacseng fülembe,
s álnok érzelmeid sóvárja szívemnek!
Nekem tagolva vizuálisan jobben tetszik, de így is átjön a fájdalom, és érzelmeid hada.
Maryam
Ludy - július 02 2008 22:40:10
Köszönöm a hozzászólásokat!Még új vagyok ezen az oldalon, de igyekszem megtanulni ezt a rendszert!Maryam a versem pont úgy van eredetileg megírva ahogy te írtad de nemtudtam, hogy a feltöltésnél ezt magamnak kell beállítanom!Igyekezni fogok!Azért megnyugtat a tudat hogy tetszik a versem!Remélem a többivel sem okozok nektek csalódást!
Berenike - július 03 2008 12:15:53
Biztosan nemNe izgulj..
