|
Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Sokszor megtörténik...
érdeklõdésre elhangzik
egy ártalmatlan válasz,
kérdésre egy tárgyilagos mondat,
teljesen személytelen bár,
de mindenképpen igaz...
s mindezt annyiféleképp
lehet továbbadni, vagy épp
az elhangzottaknak pontosan
az ellenkezõjét állítani...
Lehet a szórend akár ugyanaz,
s mi máshova hull, az csak a hangsúly,
célzatos mimika mellékelve,
s hozzá az illõ lejárató gesztus -
a kesztyû immár el van vetve,
az eredménynek az igazsághoz
végképp nincsen semmi köze.
Ha a sors ellenséget vet eléd,
hát ne áltasd magad...
az ellenség nem kímél!
Ilyen eszközökkel szemben
csak a reakcióid válogathatod meg,
s ezek között dönthetsz...
és készülj fel: bármily nemes anyagú
a gyûszû, mit felhúznál,
csak az ujjadat, s nem a
szívedet védi a szúrásnál. |
|
|
- július 02 2008 10:01:02
Mennyire igaz, kedves Magdileona!
Szívünk sok-sok tüskével teli lehet már, nem is tudjuk, hogy mennyivel, de ha akarjuk, ki tudjuk húzni, és lassanként már egy sem marad. Az idõ sok sebet begyógyít!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- július 02 2008 11:56:13
Fúúúú, de igazakat írtál. Nem mindig kell felvenni a kesztyût, tudni kell megbocsájtani még az ellenségeinknek is.
Maryam |
- július 02 2008 16:09:54
Érdekes mit írsz.A sírás is lehet ilyen.Lehet sírni örömben, bánatban mégis mást érez az eber.A hangsúly az nagy súly nyomhat kicsit vagy nagyon/vagy agyon/,A kesztyüt nem szabad mindig felvenni, tudni kell megérdemli-e a másik.Néha béke többet ér, ha hallgtsz a kesztyüt hagyod.Üdv.: ZETA |
- július 02 2008 23:06:09
Köszönöm szépen mindenkinek! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|