|
 Vendég: 131
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Lázadtam sokszor életemben
Daloltam hõsöket énekemben
Jó s rossz két testvér mindig elkísért
Lázadó vérem követelt, nem kért
Látom a múltat és az eljövõt
A gyengeséget és az õserõt
Hallom, ha hívnak szellemharcosok
Harcba hívnak, de én már nem harcolok
Érzem, mikor az ember bánatos
Ha hõs, harcos vagy alázatos
Látom, ha szemében tudás ragyog
Amikor vénül, és tudása fogy
Életem már fogy, nem lázadok már
Dalaimban élek, mint sok madár
Jó és a rossz még mindig elkísér
Lázadó vérem nem követel, kér
Múltat és jövõt nem kutatom már
Bennem az õserõ nyugalomra vár
Hiába várnak rám a harcosok
Hiába, mert én már nem harcolok
Átölel, húz a bánat mocsara
A mocsár, az életem mocsara
A rossz oldal hív, érzem gyengülök
Félek, hogy lassan el is merülök
Van aki hív, van aki engem vár
Érzem, érte harcolnom kéne' már
De nem enged, a mélybe húz a láp
Érzem a sötétség szorítását
Hallom kedvesem bársony énekét
A lázadó szívem késztetését
Harcmezõk illatát, fegyvercsörgést
Apám hívását, anyám könyörgését
Hiába minden, erõs a gonosz
Bûneim tárva elém ostoroz
Nap mint nap belelök a mocsokba
Testem lelkem, mindenem makula
Jön egy barát, igazság bajnoka
Bûnbocsánat énekének lantosa
Az egész világ énekét figyeli
Dalát megzavarni senki sem meri
Hívó szava megérinti szívem
Érzem az erõt. Mennem kell innen!
Míg énekel, rám nem figyel senki
Enged a mocsár, enged elmenni
Múlt és a jövõ feldereng ismét
Testembe az õserõ visszatér
Hallom, hogy hívnak a szellemharcosok
Szavukra kürtszóval válaszolok
Nem gyõztek le! Vár rám a harcmezõ
Csatazaj, Örömének, a dicsõ
Kedvesem hû szíve, ölelõ karja
És a barát. Az igazság bajnoka |
|
|
- július 03 2008 11:38:28
Néha elhagy az életért való harci kedvünk, de aztán újra- és újra megpróbálunk talpra állni, fõleg akkor, ha van kiért!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
