Az élõk között
sápadt árny bolyong,
a viola illatú éjben.
Arca mészfehér,
sötét haja libben,
szép ajkáról halk sóhajjal
búcsúzik a hajnal.
S míg a vörös homokra
szenvedélyt csókol a dagály,
szerelmére vár,
egy túlvilági árny,
Skócia fenséges szikláinál.
