|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kedves Manon, fogadd szeretettel !
A test, a lélek lobban most fájón,
Fázó szíved még belereszket,
A sok hullt szirom a régi tájon,
Erõként éleszt könyör-percet.
Remegve lépked, pillanat-szeszélye,
Harangoz benned a lélek, s halad,
Õsz-barna lénye õs-út hevére
Hív, s megbocsát végsõ szavad.
S halkult csendre int nyugalmad,
Vihar, ha dúl, vad forgatag,
Hisz fehér szirmokon szótlan szavak,
Léptek nélküle üresen konganak.
Hogy jajong, busong a barna-szél,
Susogása õs-reményt ígér. |
|
|
- július 18 2008 10:44:14
Ó kedves joli!
Valami csodálatosan szépet alkottál.Lelked tisztasága tükrözödik e versben Padlóra tettél vele, olyan gyönyörû
Manon nagyon boldog lesz tõle
Szeretettel: marica |
- július 18 2008 10:59:38
Tényleg nagyon gyönyörû! De ezen miért is csodálkozunk?! |
- július 18 2008 11:18:40
Gyönyörû...
Maryam |
- július 18 2008 18:28:10
Nagyon szép verset írtál. Manon megérdemli
Szeretettel:szuzus |
- július 18 2008 19:42:39
Köszönet az ihletõnek, Manonnak,
Joli |
- július 18 2008 19:46:57
Joli! Nem szeretnék nagy szavakat használni, de itt valami történt!
hirtelen ihhletés, vagy mit tdom én mi, de elkaptál valami sodrást, ami ezt hozta ki belõled, és Marica jól írja, a lelked tisztasága sugárzódik a sorokból.
Bizonyos szavakkal mesterien játszottál! |
- július 18 2008 20:50:02
Egyedi,mint mindig.
Csak a jó versnek lehet masnit írni.
Manon remekül versel.
Te is kedvesem!
gen ) . |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
