|
 Vendég: 142
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hálás vagyok,
mert kitartottál
ott messze mellettem
ez ínséges idõkben.
Hálás vagyok,
mert elviselted
minden mogorvaságom
a fájdalmas hetekben.
Hogy bíztál bennem,
pedig nem érdemeltem,
hogy erõt küldtél,
pedig elvetettem,
hogy segítettél,
pedig tiltakoztam,
hogy megértettél,
bár érthetetlen voltam.
Hálás vagyok,
mert akkor is szerettél,
mikor bárki másnak
elege lett volna.
Hálás vagyok,
mert könnyeim úgy tudtad
fogadni, mintha
mi sem történt volna.
Hogy nem adtad fel,
mikor én lemondtam,
hogy szépen szóltál,
pedig nem válaszoltam,
hogy szavakkal simogattad
a távolból szívemet,
hogy azon küzdöttél, vessem le
fáradt közönyömet.
Hogy naponta biztattál,
írásra nógattál,
erõt, reményt adtál -
mindent köszönök neked. |
|
|
- július 20 2008 20:40:43
Kavicsokkal kirakott szív! -gondolom azon az úton amelyet több versedben is említsz, amerre járni szoktál.
Remekül megírt vallomás az együvé tartozásról.
Vajon hazatért hozzád versed fõszereplõje? -kár, hogy nem derül ki. |
- július 20 2008 22:30:32
Nagyon szép lett! És lemondóan szomorú... |
- július 20 2008 22:44:37
"Amikor a legkevésbé érdemlem, akkor szeress nagyon, mert akkor van rá a legnagyobb szükségem." Fantasztikusan jó lett, Magdi, gratulálok!  |
- július 20 2008 22:52:17
Köszönöm szépen mindegyikõtöknek!
Szisz, igen, arra az útra is elképzelhetõ ez a szív, bár az stabil macskakövekbõl áll...
Igen, idõnként hazatérünk egymáshoz... merthogy nagy a távolság.
Nóri, mikor ez született, akkor már a mélyvízen túl voltam... ez már a ráébredés és egyúttal a hála, mert elviselt, mikor még magamat is alig...
Köszi mégegyszer! |
- július 21 2008 11:10:12
Nagyon nagy élmény volt olvasni versedet, köszönöm! gratulálok!
Szilárd a. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
