|
 Vendég: 73
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
IX. ének
Kés? tavaszi h?s hideg, hol gyér még lomb,
Esteled? id?ben erd? mélyen, kicsiny t?z pattog.
Melegszik körötte, éhes kis manó csapat,
Süt apró vadat, s mi még, mi jó falat.
Árnyékuk-köröttük, vidám táncot jár,
Daluktól hangos, e csendet ül? határ.
Tündérlányok reppennek, kíváncsin tekintve,
Parázsra varázsport szór lelkük, h?sen hintve.
Füst száll gomolyogva, s mi mágikus akarat,
Két bolyongó szellemet, halandóvá változtat.
Fekete, s fehér lovon, két harcos amazon,
Kik vérbeli h?sn?k voltak, régen, egykoron.
Fekete paripa, ki hord, hófehér ruhában, el?kel?t,
Tüzes szem? uralkodót, lángpallossal büntet?t.
Fehér lovon lángoló hajú táltost, ?ser?t,
Ki mézédes szavakkal, kígyóként ölel?.
Kis manók, kikben vér h?l, s szemükben rettenet,
Két lovas, ki patákkal tiporja szét, e kis tüzet.
?si vér csörgedez ereikben, mit, e két szellem ad,
Anyáét, s lányáét, kiket rút élet megcsalat.
Elkározott lelkek, buja alvilág utolsó árnyai,
Kikben kék vér, s kegyelemnek, csak parányai.
Megretten? kis lények, szemükben óriás félelem,
Lelkük reszket, s lényüknek nem kell, csak kegyelem.
Két harcos, mit, isteni zsoltárt maguk közt,
Magasztalva egymást, mi lényüket leny?göz.
Külvilág, mi számukra átlátszó ?r,
Tagadnak maguktól lelket, kíméletlenül.
Tündérlányok sebtiben, új varázslatot tesznek,
Mire kis manó koboldok, láthatatlanok lesznek.
Nézik mily varázslatos, e két hatalmas er?,
S közben kiderül, nagyon is jámborak ?k.
Mily gazdag árnyékvilág, miben ?k élnek, el?kel?,
Álmodnak színt maguk körül, mi nekik, ékes k?.
Értékük külön törvény, s mily hangzatos szavak,
De köröttük a világ, csak a talpuk alatt marad!
Lóra száll két amazon, s vágtat tova elfelé,
Csatazaj, mi köröttük elhaló,...vadvirág tör ketté.
Kis lénysereg nagy ijedtségre, alkony borul
E vidékre, s e tündér nép, összebújva elszenderül.
Új nap, új virradat, s erd? mélyén madárfütty szól,
Morajló kispatak, vízesés, s két ló mi szomját olt.
Habos, frissít? vizében, a két hölgy fáradt testét,
Életre keltette, mit elgyötörtek a múlt, harcos esték.
Háborút lát, e két h?s messze nyugaton,
Vágtat harcolni, mit tehet e két amazon?
Útjuk, mi hosszú, naplementét ád,
Lépnek megannyi erd?t, mez?t, s határt.
Nem pihen, e két er?s szív, h?st dermeszt?,
Eljutnak, hol a föld az eget éri, teremt?;
Mi világ peremén, hol a sötétség honol,
Lélek kell, jó, mi ott vezet el, utadon!
-Manók serege, mi követ titeket titkon,
Estben, jó lelkük vigyáz, s ad néktek otthont;
Két bátor, kiknek paripájuk, fekete, s fehér,
Ez gazdagságuk, mi minden vagyonukkal felér.
Hirtelen villám, s menydörgés, sátáni helytartó,
Mit?l bokrosodik, s vadul, e két hatalmas ló!
Szakadék, mi nyílik, s botlik mindkett?,
Zuhannak mély felé, mi szemnek rettent?.
Vadul kap er?s n?i jobb, s fog esélyt,
K? peremén kapaszkodik, lovát tartva másik kéz;
Retten? manók, sietnek segítségül, vadul,
H?s testeket, megmentsenek, jóakaratul.
"-Óh, ti h?sn?k, nyújtsátok két kezetek,
Erisszétek lovatok, enyészet, ti nehéz terhetek.
Mit nem ér gazdagság, földi élet nélkül,
Lelketek tisztulva, máglyán, ördög tüzét?l!"
Két hölgyben, ?si jámbor lélek, szeretet,
Szemükben csillanó kétely, s rettenet.
Szív dobban, ordító fájdalom, arcon könny fut,
Mi hatalom, gazdagság odavész, sötét mélységbe jut.
Veszített két amazon, lovával mindent,
Mi fogható, mérhet?, óriás gazdagság,
Kapott lelket, tisztát, s még mir?l nem is tud,
Term?-sz?z méhébe, kis rózsát, szívb?l ártatlanul!
-Napi háborúk, mi tudatot tesz érzékennyé, lelket 'telenné,
Vágyat sorvasztó, lábakat bénító, mérges keser?séggé;
Hol van az a tükör, miben látod az igazat,
Nem pedig azt, amit csak Te, látni akarsz?
-Ne csak köves utat járj, melynek csak pora, szaga,
Lépj virágos zöld mez?re, minek színe, s illata;
Mezítelen lábad, mint pázsitra, vesd e zöld rétre,
De vigyázz virágra, melynek védelmez?je, zümmög? méhe!
20060422
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|
|
- július 19 2007 06:07:10
Nekem a legutolsó szakasz tetszett legjobban, mely egyben útmutatás is.
-"Ne csak köves utat járj, melynek csak pora, szaga,
Lépj virágos zöld mez?re, minek színe, s illata;
Mezítelen lábad, mint pázsitra, vesd e zöld rétre,
De vigyázz virágra, melynek védelmez?je, zümmög? méhe!"
Tibor |
- július 19 2007 10:25:30
Nagyon tetszett veersed, Gyönyör? intelem, jó lenne, ha nem feledkeznék meg róla sohasem.Ariadne |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
