Ki véletlenül rád talál,
S addig egy életen át vár.
Ki rád tekintve lázba gyúl,
S váratlanul kezedhez nyúl.
Ki hozzád szól, õszintén,
Hogy kimondja mit remél.
Ki, ha bajban vagy ott marad,
S segít, a rosszból kiragad.
Ki veled sír, veled nevet,
Hidd el, az téged szeret!
