|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Harmat hullik a földre,
Kérlek a könnyem töröld le.
Kiapadó patak lesz szemem,
Benne csillog a végtelen.
Esõ áztatta dombokon,
Hajnali szellõ kóborol.
Elviszi hozzád a hangomat,
A füledbe susogja majd,
Azt, hogy mennyire vágyom rád,
Tárd ki szíved ablakát.
Nyújtom a kezem feléd,
A földön csak te légy enyém.
Szavak helyett beszél egy mozdulat,
Lágyan megérinted ajkamat.
Arcomon érzem, kezed melegét,
Símogass még, ennyi nem elég.
Minden percemet neked adom,
Veled lenni jó nagyon.
Rózsaszín orcádon mosoly dereng,
Eltûnnek a zord fellegek.
Ébred a Nap újra,
Szívemben a szerelem húrja.
Nyílik elõttünk a világ,
A szerelem ami vár ránk.
Csillogó opál hajnalon,
Megszûnik minden fájdalom.
Nézzünk a messzeségbe,
A kezem a kezedbe téve.
Nappalokon és éjeken,
Szemed tükrében létezem.
|
|
|
- július 23 2008 17:05:03
Versed most is nagyon szép lett!
Majdnem felér, egy érintéssel... |
- július 23 2008 20:31:12
Kormika!
Örömkönnyek ezek! Szép valomás.
Mi islehetne más?
Párod mikor a távolból visszatér,
Átölelve kér:
Várj mindig, kedves mindig, s
S én megjövök.
Szeretettel: marica mama |
- július 24 2008 01:04:24
Gyönyörû érzelmes szerelmes vers, a zárlatod nagyon megfogott.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 16. péntek,
Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
