|
Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
CXCVII. szonett
Szembõl egy idegen tekint reám, ...
- Keresem közben az elhalt múltamat,
Gondolatom, koszosodott lapjait hág;
Hátha megtalállak, mint - akkori vágyamat,
Mit tán feledett, vagy fed a homály.
- A régbe veszett pillanat, mely már ma
Csak egy elfeledett, ócska talány,
- Emlék, - mint életem utolsó nyara,
Anno, mely drámába fúlt a Múlt-színpadán!
Tán, hõs-szerelmes-szív, mind' - hiába,
A csalódott szeretõ, s a bajnok;
Ki szerelméért, egy szál karddal ment csatába,
Szívét adva, ...(majd elhalkul hangom) - de más vagyok
- Csak egy poéta, ki értelmetlen halt egy hajnalon!
20080418
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|
|
- július 24 2008 09:16:45
Dehogy halsz meg értelmetlenül! Kellenek a csodaszép versek! |
- július 26 2008 12:24:10
Szia, Kedves Lajos!
Sokat gondolkodol, nem tesz ez igazán jót Neked! De gondolkodni mégis kell, tudom magamról... Ne élj a múltban! Kérlek! Lorettának igaza van, amit adsz, érték! Sokan felfedeztek itt maguknak Téged. Látod, ilyen gyarlók vagyunk mi, Emberek. |
- július 27 2008 09:26:38
Szia, kedves Judit!
Igen!... gondolkodom.
- "gondolkodom, tehát vagyok!" Mert már elfilozofált errõl, Descartes francia filozófus is.
S hogy, igazán jót tesz-e, lehet, hogy egy kicsit nagyobb terhet vállalok ezzel, mint amit esetleg elbírnék, de hát kihívás az egész élet!
S hidd el, hogy már tényleg szabadulni akarok a múlttól, de azt is tudom, hogy a tudatomba beleégve, mindig is ottmarad!
Köszönöm soraid!
Szeretettel: Lajos |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|