Kitudja, mit rejt a jövõ,
Hogy hasztalan-e az élet,
Hogy megnyugszik-e,
Vagy csak bolyong a lélek.
Mit mond, mit rebeg a költõ?
Mit mutat a mának fénye,
Hogy egyáltalán él-e,
s hogy nem-e kõ a szíve?
Titokzatos, mint a Hold, mely éppen növõ.
Titok marad, akkor is, ha felnézel az égre.
Elnyel a sötétség borzongó mélye,
Csak a Hold vesz már nevére.
Hirtelen fénycsóva, üstökös.
Elhalad, megtekinti, s hajol föléje.
Nem tudhatni, hogy mosolya õszinte-e végre,
De szívére újra ráköszön a boldogság reménye.
reitinger jolan - július 26 2008 09:34:46
A remény és a saját hited nagyon fontos az életben. (" s hogy nem-e kõ a szíve" helyesen "s hogy nem kõ e a szíve" bocsi)
Szeretettel Joli
ZETA - július 26 2008 15:27:35
Ha a szívem kõböl lenne mostan neked nem üzennem, Azt üzeni, hagyd a követ te is békén, mert szívedben úgy lesz élmény.A jövõt azt ne kergessed eljön az magától.A remény az addig él csak amig a szívedben helye van.Üdv.: ZETA
Henkee - július 27 2008 20:07:32
Nagyon szép vers.....az élet pedig nem lenne, ha értelme nincs....írj errõl is egy verset
