|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
(Egykori tanítványomnak, T. Ildikónak)
A tág Azúr felé fehér szökõkutak
fohásza tör; sudár szüzek virágukat
vetik bolond kamasz-litániák-igézte
feledhetõ tavaszba; kötve bõrbe, rézbe
öröknek álmodott hitem repes feléd!
Feléd lövelli félve megkövült delét,
utált-remélt nyugalmam õrzi magma-kamra,
kevély hegyek röpülnek el pöröly-szavamra,
a Nap lehull, a Föld kigyúl, a wigwamod
ledõl... Szeretlek, Ildi. Jobb, ha hallgatok!
(Ildikó ruhatervezõnek készült. Derékig érõ hullámos szõkésbarna hajával szebb volt, mint Cindy és Claudia együttvéve. Én viszont fiatal magyartanárként, karvezetõként egyáltalán nem hasonlítottam kedvenc színészére, Gojko Miticsre... Vulcanusra még kevésbé...
Az elsõ sor és a versforma az otthonülõ, családcentrikus Stéphane Mallarmé Sóhaj c. mûvét idézi. ) |
|
|
- július 29 2008 20:19:24
Szép a versed, mint mindig.
Kár, hogy nem hasonlítottál Gojko Miticsre  , a kezdõ tanárokkal vigyázni kell, annó és most is
Szeretettel Joli |
- július 29 2008 20:32:21
Most látom csak a vers címét. Melyik indián családhoz tartoztál?, Szilaj Vulkán ! |
- július 30 2008 11:08:35
Bizonyos szempontból én voltam az utolsó mohikán. A cím Ildikó Mitics-rajongása miatt ilyen. Akkoriban leginkább egy tétova, egy-gyerekes kispapára hasonlítotam... De tanévkezdéstõl nov. 7-ig összeraktam egy 44-tagú nõi kart, szakmunkásképzõben, ahol énektanítás nem is folyik... 7-én megkaptam, hogy ha tudták volna, akkor nekem is jutott volna jutalom... Miért, a fõpróbára csak bejöhettek volna, ha valakit díszlet-szintnél jobban érdekel, mit és hogyan csinálok az anyányi tanonclányokkal... Próbatermünk se volt, körülvettek, harmada állt, harmada a zongorára, harmada rám támaszkodott...  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. november 10. kedd,
Réka napja van.
Holnap Márton napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
